A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 11. rész

Az Alsószentmihályi Felirat 

   A rovásemléket Benkő Elek régész fedezte fel 1971-ben. A felirat Kolozs-megyei Alsószentmihályfalván, a református templom külső falsíkjába másodlagosan beépített mészkőtöredéken található. A kő mérete: 48x30 cm. Ezen latin nagybetűs feliratrészlet is látszik: STITVTVS. Benkő Elek a RAK és a TORONY szavakat fejti meg. Ott dolgozó mester feliratának tartja.

   Ezen a rajzon alapult Vásáry István turkológus 1974-es megfejtése: NYISTVeRÜ  MáRK ToRNYa eZ. 

   Benkő Elek 1987-ben ellenőrizte a feliratot, gipszmásolatot is készített róla és a mellékelt új rajzot tette közzé. A rovásemlék koráról azt írja, hogy nem lehet későbbi 17. századinál. Nem zárja ki, hogy egy korábbi, az Aranyos ártere szélén álló templom 13-14. századi faragványai közé tartozik. (Magyar Nyelv, 1994, 158-160) 

   Szakács Gáborral 2010-ben voltunk Alsószentmihályon rovásíró barátaink társaságában. A felirat a református templom bejáratától jobbra, a 2. és 3. támpillér között, 45 cm magasan helyezkedik el. A latin betűs felirat fejjel lefelé vízszintesen, a rovás szöveg pedig erre merőlegesen, ami szintén arra utal, hogy nem ez a kő elsődleges helye. A 2. sor 14 cm hosszú.

   Véleményem szerint a felirat egy régi mester elhelyezési feljegyzése. Megfejtésem:  

• 1. sor: AJTÚ, azaz ajtó, tehát régi helyén az ajtó közelében lehetett.
• 2. sor: ÓVáRI MéSZ RaK ToRoNY eZeR 

   ÓVÁRI - azaz a régi várból való, régi helyéről ide épített kő. 

   A jobbra néző M = MSZ összerovás, ezt jelzi, hogy a jobbról-balra haladó szövegben az M-et megfordította a rovó. Az M bal oldalát alkotó vonal egyúttal az SZ betű is. Tehát a fordított M és az SZ = MÉSZ. 

   Utána a RaK, ToRoNY szavak következnek és ismét egy összerovás: az egy vonallal megtoldott Z betű a rovás Z és R összerovása = EZER.

   A második sor értelme tehát: a kő az óvár mésszel rakott tornyából származik, Kr. u. ezerből, amely talán a régi vár tornyának építési ideje.

    3. sor: R = névjel  

Szöveg és fénykép: Friedrich Klára