A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei 3. rész

A Tatárlakai Korong

   A Kárpát-medence régi írásemlékei közé tartozik a tatárlakai sírlelet agyagkorongja. 1961-ben került elő Nicolae Vlassa kolozsvári régész ásatásán Erdélyben, Tatárlakán. Egy női csontváz maradványai mellett 26 agyag és két alabástrom szobrocska, egy tengeri kagylóból készült karperec, egy agyaghorgony, két agyagedény töredéke, egy agyagból készült korong és két agyag táblácska volt a sírban. Helyi, tatárlakai agyagból készültek. A lelet kora 7300 év. A korongon betűk, képírás jelek, a két táblácskán képírás jelek láthatók.

   A lelet nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki, főként a sumerológusok körében. Ugyanis a korong képjelei hasonlóak a mezopotámiai képírás jeleihez, viszont 1000-1500 évvel korábban készültek azoknál. A korong átmérője: 6.6 cm, vastagsága 2.1 cm. Az átfúrt téglalap alakú táblácska mérete: 6.8 x 3.7 cm. Az állatalakos téglalap 5.75 x 4.15 cm.

   Forrai Sándor rovásírás kutató szerint 3 jel megfelel a rovásírás Z, NY, GY betűjének és két összerovás (ND és BP) is található rajta.

   Badiny Jós Ferenc sumér szövegnek véli, amely magyarul: „Oltalmazónk, minden titok dicső Nagyasszonya, vigyázó két szemed óvjon Nap atyánk fényében”.

   Mivel ez egy hamvasztásos sír, szerintem a képírás és a rovás jegyek az elhunyt életútját jelképezik. A Z, NY, GY betűket még kiegészítem rovás F-el, mely 4 részre osztja a korongot. 

   A Tatárlakai leletek a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban vannak (Bástya u. 2), Szakács Gábor rovásírás kutatóval többször láttuk ezeket. A magyar akadémiai történettudomány elhatárolódik a leletektől, mivel véleményük szerint a 896-os „honfoglalás” előtt nem éltek magyarok a Kárpát-medencében. A románok azonban még egy hatalmas emlékművet is felállítottak Tatárlakán.

A Tatárlakai Korong

   Tanulmányom a Tatárlakai leletekről fényképekkel, ábrákkal itt érhető el:  

   Tatárlaka, Tordos, Torma Zsófia az újabb adatok tükrében / Friedrich Klára

   https://mek.oszk.hu/21600/21688/

Jó egészséget kívánok: Friedrich Klára