Milyen dokumentumokat kell magunknál hordani? Kötelesek vagyunk-e magunknál hordani a személyi igazolványunkat?
A személyi igazolványokról szóló törvény kimondja, hogy minden állampolgárnak, aki betöltötte 15. életévét és állandó lakhelye van a Szlovák Köztársaság területén, rendelkeznie kell személyi igazolvánnyal, ha a törvény nem rendelkezik másképp. A személyi igazolvány egy olyan okirat, amellyel igazoljuk önmagunk, az állampolgárságunk és egyéb adataink (mint pl. a születési dátum, születési szám, születési név, születési hely, állandó lakhely).
A törvény viszont nem mondja ki, hogy a személyinket kötelezően magunknál kell hordani. A jogszabály felsorolja a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kihágásokat, ezek között a személyi igazolványunk hiánya szintén nem szerepel, valamint a kihágásokról szóló törvény sem említi.
De mi történik abban az esetben, ha igazoltat a rendőr és nincs nálunk a személyink?
A rendőri testületről szóló törvény szerint a rendőrnek joga van felszólítani bennünket arra, hogy igazoljuk magunk. A személyi igazolvány elsősorban a személyazonosságunk igazolására szolgál. A törvény ugyan felhatalmazza a rendőrt, hogy igazoltassa a polgárokat, ám ez még nem vonja maga után, hogy kötelesek vagyunk magunknál hordani a személyinket. Ezért igazolhatjuk magunk például az útlevéllel, jogosítvánnyal, vagy akár szóban is, ha nem tudjuk a rendőrnek személyigazoló okmánnyal igazolni magunk. További lehetőség az is, hogy szóban diktáljuk be adataink (keresztnév, vezetéknév, születési dátum, állandó lakhely). A rendőr a bediktált adatokat a lakossági adatbázison átfuttatja, hogy meggyőződjön az adatok valósságáról és érvényességéről.
Amennyiben sem személyigazoló okmánnyal, sem az adataink szóbeli közlésével nem tudjuk helytállóan igazolni magunk, vagy elutasítjuk a kérést és nem közöljük adatainkat, a rendőrnek jogában áll a helyi rendőrőrsre előállítani, hogy megállapítsa a személyazonosságunk. Ha a rendőr az előállítatástól számított 24 órán belül kihallgatás útján vagy tanúk által nem igazolja a személyazonosságunk, köteles minket szabadon engedni.
A polgárok alapvető személyi jogai és személyi szabadsága
Az igazoltatás során, ha csak kis időre is, de egyrészt személyi szabadságot korlátoz az igazoltató rendőr, másrészt személyes adatokat ismer meg. Sőt, adott esetben akár sérti az alapvető jogaink és szabadságaink. Ezért csak akkor hajtható végre, ha szükséges a rendőr feladatainak ellátására. Főként, ha bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja áll fenn, felderíti a jogsértéseket és azonosítja az elkövetőket. Törvénybe ütköző, ha a rendőr csupán ok nélkül ellenőrzi az iratokat, ezért törvényi kötelessége, hogy indokolja az igazoltatás, eljárás elvégzését.
Kiket igazoltathat még a rendőr?
Közúti ellenőrzés során az intézkedő rendőr általánosságban véve a gépjármű sofőrjét igazoltatja, ám nem kizárt, hogy a jármű utasait is felszólítja, hogy igazolják személyazonosságukat. Esetenként akár az autóban is körülnézhet, vagy a csomagtartót, ruházatunkat és csomagjainkat is átvizsgálhatja, amennyiben bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja áll fenn.
A gépjárművezetéshez szükséges dokumentumok
A gépjárművezetők néha megfeledkeznek arról, hogy vezetéskor több dokumentumot kell magunknál hordanunk. De melyek is ezek a közúti közlekedési törvény szerint?
A gépjárműben a járművezetőnek magánál kell tartania főként a vezetői engedélyt (jogosítványt), a gépjármű forgalmi engedélyét, műszaki vizsgálati bizonyítványt, az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, valamint egyéb, külön rendeletben előírt dokumentumokat.
Meddig mehet el a rendőr az igazoltatáskor?
A rendőr nem igazoltathat indok nélkül bárhol és bárkit. A rendőrség elsőrendű feladata a bűnüldözés és a közrend fenntartása, védelme, így ebben a körben lehet igazoltatni. Amennyiben nincs egyéb különösebb ok, akkor nem kutathatja át a gépkocsit. Végezetül fontos, hogy ha jogszerűtlennek találtuk a rendőr eljárását, esetlegesen a rendőr által kiszabott bírságot, javasoljuk ügyvéd vagy ügyvédi iroda segítségét és tanácsát kérni.
JUDr. Bános Róbert
Menü |