A biztosítási csalások száma évek óta egyre csak nő. A gyors pénzhez jutás gondolata rabul ejti az embereket, akik egyre kreatívabb módszereket alkalmaznak a különféle csalások során.
A csalók nem csupán az életbiztosítás terén követnek el bűncselekményeket. Az elkövetők a tisztességtelen cselekvéseik során különféle gépjárműveket használnak, tehát a bűncselekmény elkövetésének középpontjában valamely közlekedési eszköz áll. A leggyakoribb esetek közé a hamis, megjátszott közlekedési balesetek sorolhatók, amikor az áldozat és a tettes szerepe megcserélődik, különösen, ha például, a tettes nem rendelkezik balesetbiztosítással. De sokszor találkozhatunk járműlopással is. Casco biztosítási termékek esetén tipikus csalási forma az autólopás szimulálása, amely során a cascóval rendelkező tulajdonos maga rendezi meg saját autójának ellopását. A cél ilyenkor a biztosítási összeg megszerzése.
Nem volt ez másként esetünkben sem. A mi történetünk is teljesen hétköznapian indult. Az elkövető először nagyobb értékű gépkocsit vett, amelyre balesetbiztosítást is kötött. Ahogy az lenni szokott, az autóhoz két kulcsot is kapott. A legtöbb autóhoz két kulcs is tartozik, ezek közül az egyik a pótkulcs funkcióját tölti be. A munkából hazaérve a gépjárművel a házuk előtt parkolt le, majd reggel, amikor ismét munkába indult volna, észrevette, hogy az már nincs ott. Ezt követően azonnal értesítette a rendőrséget, bejelentette autójának eltűnését, majd a biztosítótársaságnál is jelentette az esetet. A rendőrség azonnal megindította a büntetőeljárást és megkezdték a nyomozást az ügyben. Elsőként a bejelentőt hallgatták ki, akit a gépjármű utolsó használatával kapcsolatos részletekről kérdezték. Őt a lehetséges tanúk követték a sorban, valamint a bejelentőtől elkérték a gépkocsi kulcsait is, melyeket természetesen gond nélkül átnyújtott.
A történet még csak most kezd igazán kibontakozni és egyre bonyolultabbá válni...
A gépkocsi kulcsait azonnal szakértői vizsgálatra vitték a Kriminalisztikai és Szakértői Intézetbe. A kocsikulcsok elektromos, integrált áramköröket tartalmaznak, amelyek rögzítik a gépjármű aktuális információit. Az elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy az első számú kulcs, amit a bejelentő általában használt, utoljára este aktiválódott, amikor is hazaérkezett a munkából. Az adatok között szerepel az is, hogy a jármű pontosan hány kilométert tett meg. Viszont érdekesebb információkkal szolgált a második számú kulcs, az úgynevezett pótkulcs, melyet a bejelentő elmondása szerint otthon tartott. A második kulcs utoljára másnap, a hajnali órákban volt aktív, nem sokkal a jármú ellopásának bejelentését követően. A két kulcs közti megtett kilométerek is eltérő számokat mutattak, kb. 100 kilométernyi különbség volt köztük. Csupán véletlen egybeesés, hogy a bejelentőnél mindkét kulcs ott volt? Nagy hiba volt, hogy a bejelentő mindkét kulcsot átnyújtotta a hatóságoknak?
Az elkövető később azzal védekezett, hogy a gépkocsit az úgynevezett KEY LESS GO, vagy másnéven kulcs nélküli rendszert leküzdő módszer segítségével loptál el. Ez az állítás azonban kudarcot vallott, hiszen a kulcsban lévő chip csak akkor regisztrálja a kilométereket, ha a kulcs a gépjárműben van. A legmodernebb autók már arra is képesek, hogy érzékeljék a chip, vagyis a kulcs helyzetét az autóhoz képest.
Amikor a bejelentő elkövetővé válik
A nyomozás során minden jel arra mutatott, hogy maga a lopás nem történt meg, így ebben az ügyben leállították a büntetőeljárást. A nyomozó figyelme pedig ettől fogva a bejelentő felé irányult, aki ellen biztosítási csalás vádjával indult eljárás. A biztosítási kárt ugyan bejelentették, de maga a biztosítási járadék nem került kifizetésre a biztosító részéről, így a bűncselekmény a kísérleti stádiumban maradt. Az alapján, hogy a biztosítónak eredetileg 2600 euró feletti összeget kellett volna kifizetnie, az ilyen jellegű bűncselekményért az elkövető 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.
A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát
A fenn említett esetből egyértelműen adódik, hogy a biztosítót, akinek a keletkezett kárt kellett volna megtérítenie, félrevezették, megtévesztették az ügyben, ugyanis semmiféle lopás nem történt. A bejelentő a valós körülmények elhallgatásával valótlan kárhelyzetről értesítette a biztosítót, annak dacára, hogy a korrekt tájékoztatás, a tények valós közlése egyébként a biztosítási szerződésben vállalt jogi kötelesség.
A sikeresen leleplezett biztosítási csalások növekvő tendenciát mutatnak
A modern technológiáknak köszönhetően a biztosítási csalások leleplezésének száma egyre inkább növekszik. A biztosítók kárrendezési rendszereiket folyamatosan vizsgálják, elemzik és továbbfejlesztik. Ma már rohamos tempóban fejlődnek az egyes technológiai eszközök, így valószínűleg a jövőben csökkenő tendenciát fog mutatni az ilyen és hasonló bűncselekmények elkövetésének száma.
Az ügyvéd (védő) meghatalmazással, vagy kirendeléssel kapcsolódhat be a büntetőeljárásba, továbbá köteles maximálisan a védence érdekében eljárni. Ilyen és hasonló esetekben is mindig tanácsos megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet fogadni, aki vállalja az adott ügyben a jogi képviseletet, hiszen az elkövetőnek is vannak személyiségi, emberi jogai, még ha ezt sokan igazságtalannak is tartják.
JUDr. Bános Róbert
Menü |