Leáldozott az engedély nélküli építkezéseknek

   Az új építési törvény 2024. április elsején való hatályba lépése után az engedély nélküli építkezések már nem lesznek legalizálhatóak. Az új jogszabály szigorú előírásokat vezet be a feketén épült épületekkel szemben és zéró toleranciával bünteti az ilyen jellegű épületeket.

   Az új előírások értelmében a tulajdonos köteles állni, ill. megtéríteni az illegális építkezés költségeit. Amennyiben az építtető nem távolítja el az engedély hiányában épült építményt, a tulajdonos elveszítheti a telkét, esetleg más vagyonát is zálogjog alá vonhatják.

Az illegális épületek jelenléte hosszú távú problémát jelent

   Szlovákia területén az egyik legmagasabb az engedély nélküli építkezések aránya a lakosság számát tekintően. Engedély nélkül épített épületekkel nem csupán a magánszektorban találkozhatunk, hanem nagymértékben találkozhatunk velük például az utak, vasutak építésénél, valamint a múltban sok közüzemi építkezés is illegálisan zajlott. A feketén épült épületek több okból is problémát jelentenek. Az építési folyamatok sokszor bonyolultnak és hosszadalmasnak tűnnek, ezért döntenek sokan úgy, hogy engedély nélkül építkeznek. Teszik ezt akár tudatosan, akár a szükséges törvények ismeretének hiányában. Sokakat még a szankciók sem tántorítanak el tőle, ugyanis abban bíznak, hogy a későbbiekben még a feketén épített építményt legalizálhatják.  

   Az új törvény célja leginkább az, hogy az engedély hiányában épülő épületek már az elején lelepleződjenek. A jelenlegi törvény, amely majd 2024-től megszűnik, nem ismeri az engedély nélküli épületek fogalmát, engedély nélküli építkezésről csupán az eltávolításuk, ill. a későbbi legalizálásuk kapcsán tesz említést. Az új előírások további célja, hogy a fekete épületek építését már a tervezési és kivitelezési szakaszban elcsípjék és leállítsák, mivel a még aktuális törvény az ilyen épületek jelenségére későn reagál. Az illegális épületek ügyintézésével újonnan a Területrendezési és Építésügyi Hivatal foglalkozik majd, nem pedig a községek, mint építésügyi hivatalok. 

Az illegális építmények utólagos legalizálása

   Az új törvény már nem teszi lehetővé az utólagos legalizációt. Ha az illetékes építésügyi hivatal jogosulatlan építési tevékenységet észlel, az építésügyi hivatal nem csupán bírságot szab ki, de elrendelheti, hogy az ilyen építménynél nem vezetik majd be a gázt, vizet és az áramot sem, s hogy az ilyen építményt kötelező lesz lebontani. Ha az épület már részben vagy teljesen elkészült, az építésügyi hivatal felszólítja az épület tulajdonosát, hogy azt bontsa le. Amennyiben ez a megadott határidőn belül nem történik meg, az építésügyi hivatal gondoskodik az épület lebontásáról. A bontási költségeket a hivatal állja, majd utólagosan hajtja be a lebontott épület tulajdonosától.

   További kockázatot jelent az illegális építmény építtetőjének, hogy az építésügyi hivatal az ilyen személy más ingatlanján zálogjogot hozhat létre az építmény eltávolításának költségének mértékében. A zálogjogot a kataszteren is bejegyeztetik, ami azt jelenti, hogy az építtető nem ruházhatja át másra az ingatlanját addig, ameddig azt zálogjog terheli, tehát amíg a hivatal bontási költségeit nem téríti meg.

   Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az építésügyi hivatal az épület állami tulajdonba való vételét is elrendelheti, ha az épület lebontása nem volna célszerű, vagy közérdekű célra is hasznosítható. A büntetés más személyekre is kiterjedhet törvényszegés esetén. A hivatal büntetést szabhat ki az építésfelügyelőnek és építésvezetőnek is.

Mi lesz a már meglévő, illegális épületek sorsa?

   Az új törvény hatálybalépése előtt épült, a már meglévő épületek külön eljárás tárgyát képezik majd, ahol a használatra való alkalmasságuk kerül elbírálásra. A folyamat az építmény utólagos engedélyezési eljárásához hasonlítható. Az ügymenet azokra az épületekre vonatkozik, melyek 1990. január 1-je és 2024. március 31-e között építésügyi engedély vagy bejelentés nélkül épültek, vagy használatbavételi határozat nélkül használják őket. Az épület tulajdonosa köteles kérelmet benyújtani az ilyen építmény alkalmasságának vizsgálatára. Amennyiben ezt a kötelességét nem teljesíti, tehát a meghatározott időn belül a kérvény benyújtását elmulasztja, pénzbírsággal sújtható. Természetes személy esetén a pénzbírság összege 10 000 euróig terjed, viszont jogi személy, vagy természetes személy – vállalkozó esetén akár 200 000 euróig terjedhet a pénzbírság összege.  

A törvényhozó fő célja a múltban épült, illegális épületek nyilvántartásba vétele és legalizálása

   A jelenleg érvényes építési törvényt már 1976 óta használjuk, emiatt több szempontból sem felel meg a mai követelményeknek, mégha rengetegszer is módosították.

   A törvény számos olyan mechanizmust vezet be, amellyel az építési eljárás egyszerűbbé és korszerűbbé válik, hogy az esetleges, korábbi félreértéseket kiküszöböljék. Ez azonban csupán akkor valósulhat meg, ha az állam szakmai, felszereltségi és személyi téren is alaposan felkészül az új szabályok alkalmazására. Az új jogszabály így felgyorsítaná az építési engedélyeztetést, lerövidítené a határidőket és csökkentené a bürokráciát is.

   Ha Önnek vagy ismerősének jogi tanácsra volna szüksége, bátran keressen fel egy építésügyi jog terén otthonosan mozgó ügyvédet vagy ügyvédi irodát, aki majd segít eligazodni a jogszabályok labirintusában.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk