logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  4/95 >>

Jogszabályváltozások az építésügy terén

2.10.2021 09:03 | JUDr. Bános Róbert

   A 2021-es év több törvénymódosítást is hozott magával, gondoljunk akár a konyhai hulladék szelektív gyűjtésének kötelezővé tételére vagy az épületenergetikai változásokra, melyek főként az ökologikus és ökonomikus felfogást, gondolkodásmódot erősítik bennünk valamint az energiatudatosság és a fenntartható energiagazdálkodás felé irányítanak minket.

   Cikkünkben most az építésügy és energiagazdálkodás területén történt jogszabályváltozásokra helyezzük a hangsúlyt, valamint az építési engedély megszerzése előtt felmerülő esetleges akadályokra hívjuk fel az olvasók figyelmét.

 

Energiagazdálkodás és az otthon melege. Vajon mennyire vannak összefüggésben egymással?

   Az energiagazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás nem csupán egy a mérnökök és szakemberek által használt fogalom, hanem a mindennapjaink része: villany, gáz, fűtés, víz, szellőztetés és hűtés okos használata.

   Az energiagazdálkodási követelményeknek való megfelelést az építésügyi hivataloknak a családi házak építésénél ezévtől kétszer kell már vizsgálniuk. Elsőként az építési engedély kiadásához szükséges feltételek teljesítésének értékelésekor, másodszor pedig a használatbavételi engedély kiadásának során. Míg az építkezési engedély kiadásánál az építkezőnek az épület energetikai értékelését kell benyújtania, addig a használatbavételi engedély kiadásánál szükséges az ún. energetikai tanúsítvány is.

   A szlovák építésügyi törvény szerint az építményeket úgy kell tervezni, hogy élettartamuk egész ideje alatt összhangban legyenek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel, a beépítési feltételekkel, hogy megfelelő építészeti termékekből készüljenek. Az energiagazdálkodás elve szerint az épületek egyes kategóriáit ábécé sorrendben, A - tól egészen G - ig terjedő energiaosztályokba sorolják. Az új épületeknek tervezéskor mindig meg kell majd felelniük a meghatározott energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek, illetve a későbbi építkezéskor vagy egyéb rekonstrukciót követően is (ha ez műszakilag, funkcionálisan és gazdaságilag kivitelezhető, akkor az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket a már meglévő épületnek is teljesítenie kell annak jelentős renoválását követően).

  

„Egy nagy háztartásban minden kicsiség számít."

   Egy családi ház vagy különféle típusú épületek természetesen azzal a szándékkal épülnek, hogy ezek évtizedekig fennmaradjanak és szolgáljanak. Mivel azonban az energiaforrásaink nem korlátlanok, ezért a jogszabályok e tekintetben szigorúbbak, és lényegében gondoskodnak az erőforrások bizonyos fenntarthatóságáról. Eddig az építési engedély kiadásához elegendő volt, hogy az új épületekhez A- energetikai tanúsítványt rendeljenek, viszont 2021. január 1-től ezt a követelményt A0-ra szigorították. A módosítások értelmében csak közel nulla energiaigényű épületek húzhatók föl.

   Ebben az esetben azonban egyszerre két szempontot kell figyelembe venni. Elsőként - a fűtés hőigényének felmérése, konkrétan mennyi hőre van szükség egy adott épület kifűtéséhez. Ennek alapján az épületek alacsony energiaigényű, vagy akár rendkívül alacsony energiaigényű besorolást is kaphatnak. A törvényalkotók számára azonban még ez sem volt elegendő, ezért 2021. január 1-től szükséges, hogy az új épületek elérjék a közel nulla energiaigényű épület besorolást. Magyarázatként hozzátesszük, hogy az A1-es kategóriába tartozó (2020 végéig érvényes) rendkívül alacsony energiaigényű ház fűtési energiaigénye max. 40,7 kWh / m2 volt évente, viszont az új családi házaknak a hatályos jogszabály szerint közel nulla energiaigényt kell elérniük, melynek évi 20,4 kWh / m2 alatti érték felel meg, ami azt jelenti, hogy a jogszabályt fokozottan szigorították.

   Az értékelés második szempontja a fent említett energiatanúsítvány, amely alapján az épület egy adott energiaosztályba sorolható.

 

Hogyan vezethetnek a megszokott eljárások új eredményekhez?

   A fontos kérdés tehát az, hogy az építő miként tud majd a szigorú normáknak megfelelni, ha de facto ugyanúgy szeretne építkezni, mint korábban?

   Bár a logika gyakran a normán felüli szigetelés irányába terelhet, nem lehet megfeledkezni a külső levegő beáramlása által okozott hőveszteségekről sem. Ha az építtető a külső burkolatok normál feletti szigetelésének módszerét alkalmazza, akkor alapvetően egy másik problémával találja szemben magát, ami nem más, mint a nem megfelelő légcsere vagy szellőztetés, ami magas páratartalmat eredményezhet. Hogyan kivitelezhető tehát a szükséges épületszigetelés, amely ugyanakkor megakadályozza a hőszivárgást? A válasz a rekuperáció, vagy más szóval egy szabályozott hővisszanyerő szellőztető rendszer.

   A rekuperátor olyan berendezés, amelynek fő funkciója a hővisszanyerés. Az elv egyszerű - azzal a hővel, amelyet szokványos szellőztetéskor az ablakon keresztül engednénk ki, felmelegíthetjük a friss bevezetett levegőt. Az eljárás úgy működik, hogy a kívülről bejuttatott friss levegő a szellőztető egység belsejében lévő rekuperációs hőcserélőn áramlik keresztül. A hőcserélőbe a másik oldalról a ház meleg levegője van bevezetve. A különböző hőmérsékletű levegőket a légcserélőben légcsatornarendszer választja el egymástól, így a szagok és a nedvesség nem kerül vissza a kifúvott levegőből a bevezetett levegőbe. A csatornák falai azonban lehetővé teszik a hő átadását a kiáramló levegőből a beáramló levegőbe, amely felmelegszik, és így a szellőzőnyílásokon keresztül eljut az épület belsejéig. Lényegében a rekuperáció két célt szolgál, higiénikus és gazdaságos, mivel hozzájárul a költségek csökkentéséhez és a hőmegtakarításhoz.

   A rekuperációs berendezés nem csupán az új épület energiaszükségletének csökkentését szolgálja (a szigorú előírásoknak megfelelően), hanem hasznos a régebbi ingatlanok felújítása esetén is, annak ellenére, hogy a múltban az építőanyagok nagymértékben különböztek a jelenlegitől és gyakorta nem fordítottak kellő hangsúlyt a hidroizolációra és a hőhidak kiküszöbölésére. 

 

Az állami támogatás nemcsak a kiadásainkat csökkenti, de általa a környezetre is jótékony hatással lehetünk

   A Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építésügyi Minisztériuma támogatást nyújt a már meglévő családi házak energiahatékonyságának javítására. A támogatás maximális összege elérheti a 8800 eurót, amit a https://byvajteusporne.sk/zateplovanie/ weboldalon keresztül lehet igényelni, de csak az aktuális felhívás közzététele után. 

   Mindenképpen érdemes megfontolni a pályázat benyújtását, a családi házak hőszigetelésére nyújtott állami támogatás igénylését. A támogatási rendszer célja, hogy a lehető legtöbb ember lakjon energetikailag és gazdaságilag kevésbé igényes házban. Mielőtt építkezni szeretnénk vagy akár támogatást igényelni, előtte mindenképpen tanácsos alaposan tájékozódni a jelentős változások kapcsán, esetlegesen kikérni egy tapasztalt szakember vagy az építésügyi törvényekben jártas ügyvéd szakmai tanácsát.

 

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  4/95 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat