Az immunrendszer erősítése az étkezéssel

   A XXI. századi közép-európai életvitel, helytelen táplálkozási szokások mellett közismerten gyengül immunrendszerünk és ezáltal megbetegedéseink is változnak.

   Étkezési szokásaink  nagyban meghatározzák immunrendszerünk állapotát, ezért egyszerű változtatásokkal is sokat tehetünk szervezetünk védekezőképessége érdekében.

   Szervezetünk védelme bonyolult működések sokasága révén valósul meg. Ezt a feladatot az immunrendszer látja el a különböző vér és csontvelői sejtek által, melyek szoros kölcsönhatásban állnak a belekben található baktériumokkal. Az étrend ennek megfelelően több ponton is javíthat vagy ronthat a védekezőképességen.
Szervezetünk első védelmi vonala a bőr, a tüdő és a gyomor, itt találkozunk először a kórokozókkal.

   A gyomor a maga 1-2-es pH- értékével erősen savas közeget biztosít minden bele kerülő tápláléknak. Ezt a savasságot az étkezések közötti időszakban fenn kell tartani, nem szabad például folyamatos lúgosítással beleavatkozni működésébe.

   A beleinkbe kerülő kórokozók, versengésbe kezdenek az ott található “jó” baktériumokkal. A vékonybélben alig van baktérium,  főként lactobacillusok találhatók benne. A végső szakaszon már egyre több a vastagbélre jellemző baktérium is megjelenik. A vastagbél viszont tele van baktériumokkal, amelyekkel kölcsönösen előnyös együtthatásban (szimbiózisban) élünk. Ezek a baktériumok küzdenek az élettérért, de ezen túl folyamatos kölcsönhatásban vannak az immunsejtekkel is, és “bemutatják” számukra a “rossz” baktériumokat.

A „jó” és a „rossz” baktérium hatása szervezetünkre

   A védekezést és az immunrendszer erősítését  azzal is javíthatjuk, ha a jó bélflórát támogatjuk. A “jó” baktériumokat a komplex szénhidrátok és a rostok táplálják. A “rossz” baktériumok az egyszerű cukrokat, finomított szénhidrátokat és az állati fehérjéket részesítik előnyben. A titok tehát a magas rosttartalmú táplálkozás a cukros dolgok kiküszöbölésével, és az állati fehérjék nem mindennapos fogyasztásával.

   Emellett a magas édesség és cukorbevitel azért is káros, mert a már szervezetünkbe jutó kórokozók szintén ezzel táplálkoznak, így a vércukorszint kiugrások nagyon előnyösek számukra.

Zöldségek és gyümölcsök étkezéseinkben

   Javasoljuk tehát, hogy fogyasszon sok-sok zöldséget és nem magas cukortartalmú gyümölcsöket. A gyümölcsök ugyanis nem károsak, ha nem nagy mennyiségben visszük be azokat. Ennek legjobb módja, ha egészben és nem feldolgozva, préselve fogyasztjuk azokat. A gyümölcslevek készítése során sok rost vész kárba. Ha még a rostok ott vannak (bár lé formájában sokkal többet tudunk elfogyasztani belőle), azok cukortartalma sokkal gyorsabban hozzáférhető mind a bélbaktériumok, mind a szervezet számára.

   A zöldségekre visszatérve, azt is meg kell jegyezni, hogy azok nem csak rosttartalmuk miatt nélkülözhetetlenek. A zöldségek számos olyan antioxidáns és - a szervezetet különféle módokon támogató hatású - hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges immunrendszer működése szempontjából. Éppen ezért külön meg kell jegyezni a leveles részeket, a fűféléket és a csírákat.

   A zöldségeket  a múltban  sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal változatosabban fogyasztottuk mint manapság, pedig ezek nagyon hasznosak lehetnek, kiegészítésként  a sokféle növényt tartalmazó zöldségpor koncentrátumok, a szuperzöldek mellett. Ezeket ugyan lúgosító táplálkozás részeként szokták javasolni, de fogyasztásuk messze túlmutat azon és nem csak lúgosításként alkalmazhatók. Naponta fogyasszunk 4-5 adag nyers, természetesen ízesített, vagy kevésbé párolt  zöldséget, ezzel a mennyiséggel hasznosítható  a megfelelő napi növényi hatóanyag bevitel, habár  még ez sem fedezi  a  napi vitaminszükségletet.

   Szívleljük meg, hogy  táplálkozásunkkal, a helyes életmódunkkal /a napi kellő és megfelelő mozgás, ajánlott a  gyors gyaloglás, kerékpározás, úszás/ a dohányzás mellőzése, testsúlyunk ideális megőrzése, és nem utolsó sorban a  helyes táplálkozásunk hozzájárul immunrendszerünk megerősítéséhez.