Az életfogytig tartó haszonélvezeti jog

   A családtagok közötti jogügyleteknél bevett gyakorlat, amikor a tulajdonát életében rendezni és elosztani kívánó ingatlantulajdonos úgy dönt, hogy ingatlanát gyermekének ajándékozza, viszont a szükséges lakhatás biztosítása érdekében fenntartja magának az életfogytig tartó haszonélvezeti jogot. Az életfogytig tartó haszonélvezeti jog a személyes szolgalom egy fajtája, mely általában írásos szerződés alapján keletkezik, és minden esetben bejegyzésre szorul a vonatkozó telekkönyvben. Gyakran jelenik meg az ajándékozási szerződések részeként, viszont külön szerződés keretein belül is megalapítható. A haszonélvezeti joggal e dologi jognak címzettje (pl. az ajándékozó) biztosítja magának az átruházott ingatlan feletti használati jogot, miközben az ingatlantulajdonos (pl. az ajándékozott, akár gyermek, unoka vagy rokon személyében) a haszonélvező használati jogának átruházása nélkül nem tudja továbbadni a tulajdonában lévő ingatlant. Személyes szolgalom lévén a haszonélvezeti jog nem örökölhető, azaz a haszonélvező halálának beálltával megszűnik.

   Az életfogytig tartó haszonélvezeti jog gyakorlása a kiegyensúlyozott, közös megegyezésen alapuló, jó családi viszonyoknál váltja be igazán a hozzá fűzött reményeket. Közismert intézményként a polgárok általában tisztában vannak a haszonélvezeti jog elméleti és tartalmi részével, ezért a komoly jogviták jellemzően csak a haszonélvezeti jog hosszabb gyakorlása vagy a családi viszonyok megromlása során bukkannak fel. Az esetleges jogviták elkerülése érdekében tanácsos már a jogviszony megalapításánál, a szerződés megkötésekor részletesen megállapodni a haszonélvezet pontos feltételeiről, valamint hasznos ismerni a haszonélvezetre vonatkozó általános törvényes feltételeket.

   Jogvitaként gyakran felmerül a haszonélvezet tárgyát (ingatlant) érintő kiadások teherviselése: vajon milyen mértékben osztozik a haszonélvező az ingatlantulajdonossal az ingatlanhoz fűződő költségeken? A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései elsősorban a felek szerződéses megegyezését tartják mérvadónak. Megállapodás hiányában az a szabály, hogy a haszonélvező megfelelő mértékben köteles viselni a haszonélvezet tárgyának állagmegőrzésére és javítására fordított költségeket. Amennyiben a tárgyat annak tulajdonosa is használja, a haszonélvező köteles ezeket a költségeket az együttélés mértéke szerint viselni.

   Az ingatlantulajdonosok és a haszonélvezők között jogvitaként a közös költségek teherviselése, valamint az ingatlan közös használata során keletkezett jogsérelmek merülnek fel a leggyakrabban. Hitelkérelem esetében az életfogytig tartó haszonélvezetnél nem kevés meglepetést és akadály jelent az ingatlantulajdonosnak a hitelező bankok hozzáállása sem, melyek általában az ingatlanhoz fűződő haszonélvezet megszüntetéséhez kötik az kérvényezett hitel megítélését. Ennek oka, hogy az ingatlan jelzálogalapú leterhelésénél a jelzálog esetleges érvényesítésekor a haszonélvezet mint személyes szolgalom átszállna az ingatlan következő tulajdonosára, és ezzel jelentősen csökkentené az ingatlan valós értékét és csorbítaná a következő tulajdonos használati jogának gyakorlását. Az említett esetekben megoldást jelenthet az életfogytig tartó haszonélvezeti jog megszüntetése, legjobb esetben írásban a felek közös megegyezésével. Amennyiben a felek vitája miatt lehetetlen elérni a haszonélvezeti jog konszenzus alapú megszüntetését, a körülmények megváltozásával létrejött, a szolgalom és a jogosult kiváltsága közötti súlyos aránytalanságára hivatkozva bármelyik fél kérheti a haszonélvezet korlátozását vagy megszüntetését az illetékes bíróságnál. Ilyenkor a bíróság dönthet arról, hogy a szolgalmat méltányos kárpótlás ellenében korlátozza vagy megszünteti. Méltányos kárpótlás alatt nem pénzbeli teljesítés igazságos fenntartását, vagy akár pénzbeli teljesítést nyújtását is érthetjük annak függvényében, hogy a szolgalom megszüntetésével mennyivel csorbult a jogosult jogérvényesítése. Valamennyi bírósági eljáráshoz hasonlóan várhatóan bonyolult és hosszadalmas bizonyítási eljárások előznék meg a végső bírósági döntést, melynek eredményeként az ingatlantulajdonost akár a jogosultnak ítélt pénzbeli teljesítésre is kötelezhetné a bíróság.

Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.