A nem házasságban élő párok jogi helyzetéről, és az élettársi viszony bonyodalmairól

   A modern kor társadalmi változásainak köszönhetően egyre inkább növekvő tendenciát mutat azoknak a párkapcsolatoknak a száma, melyekben a felek a hagyományos házasságkötés helyett csupán élettársi viszonyban élnek. Az oly sokszor hangoztatott „nekünk bizony nem fontos a papír” teória a fiatal párok körében a legelterjedtebb. Ez a hozzáállás azonban nem ritkaság a házasság intézményében egyszer már csalódott, vagy éppen az első férjét vagy feleségét elvesztő idősebb párok esetében sem. Bár a házassági viszonyra sokan úgy tekintenek, mint idejétmúlt társadalmi intézményre, a szlovák jogrend a mai napig az egyes jogszabályok körében elsősorban a házastársi viszonyban elő személyek jogviszonyait szabályozza, ezzel nem kevés bonyodalmat okozva az élettársi viszonyban élő személyek esetleges jogviszonyainak rendezésében.         

   Ennek orvoslására az igazságügyi miniszter, Viliam Karas január 19-én két törvénytervezetet terjesztett elő a nem házasságban élő párok élethelyzetének javítására és kezelésére. A javasolt megoldások nemcsak az azonos nemű párokat érintenék, hanem alapvetően minden olyan emberre vonatkoznának, akik együtt élnek, de nem kötnek házasságot, így az ilyen párok is könnyebben tudnak majd megbirkózni az előttük álló, közös élethelyzetekkel.

   A kormányprogram részeként a jelenlegi kormány fontos célja, hogy javítsa a közös háztartásban élőket érintő tulajdonjogi szabályozást. A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma szerint a benyújtott törvényjavaslatok célja, hogy a különféle élethelyzetekben élők életét egyszerűsítse, ill. megkönnyítse. A javasolt jogi változtatások nagyobb biztonságot nyújtanak majd az egyes élethelyzetek kezelésénél, mint például a kölcsönös képviselet, az örökségkezelés, az orvosi információkhoz való hozzáférés vagy a kiskorúak védelme kapcsán felmerülő kérdésekben. A felvázolt javaslatok az emberek valós problémáira reagálnak. A konkrét megoldásokat a minisztérium két különálló törvényben kívánja kidolgozni.

A bizalmi nyilatkozat

   Az első törvényjavaslat az ún. bizalmi nyilatkozatokkal foglalkozik. A minisztérium javaslata szerint ez egy egyszerű jogi nyilatkozat, mely alapján valamely személy közjegyző előtt kifejezi akaratát, hogy meghatározott élethelyzetekben az ő megbízottjaként más, bizalmi személy járjon el. Ez a bizalmi tisztség bármikor megszüntethető. A nyilatkozattevő egyszerre több bizalmi személyt is választhat magának, viszont a bizalmi személy csupán egy személy számára töltheti be ezt a tisztséget. A bizalmi nyilatkozat lehet kölcsönös, de nem feltétlenül muszáj, hogy az legyen. A bizalmi személy konkrétan 4 élethelyzetben járhat majd el megbízója (nyilatkozó) nevében, mégpedig:

1. mint vagyonkezelő az örökség során - az örökségi eljárás során rendelkezhet a vagyonnal, amíg a hagyatéki eljárás nem zárul le, viszont nem léphet az örökös helyébe; a bizalmi vagyonkezelés vonatkozásában eltérő modellekkel találkozhatunk az európai jogrendszerekben, azonban a szerkezetük ugyanaz;
2. mint az elhunyt gyermekeinek gyámja vagy vagyonkezelője - a javaslat lényege, hogy tiszteletben tartja a tényleges családi együttélést és a gyermek legjobb érdekeit tartja szem előtt, viszont a bíróság ennek ellenére dönthet úgy, hogy más, alkalmasabb személyt jelöl ki erre a célra;
3. a nyilatkozattevő személy egészségi állapotára vonatkozó információk megszerzése és az egészségügyi ellátáshoz való tájékozott hozzájárulás során;
4. a nyilatkozattevő személy egyéb, hétköznapi esetekben történő képviselete során – a nyilatkozat alól viszont kivételt képez pl. az ingatlan eladás.

A magánalapítványi alap

   A magánalapítványi alapokról szóló törvénytervezet célja a vagyoni viszonyok széles körének javítása, melyek a családi vállalkozások és a közeli hozzátartozók vállalkozása esetén nyújthatnak segítséget. Az előterjesztő célja, hogy a jogrendbe visszaállítsa a bevált európai eszközöket a trösztök/vagyonkezelői alapok mintájára, melyek lehetővé teszik a polgárok számára a vagyon hatékony kezelését, ellenőrzését. 

Az LGBTI-csoportba tartozók helyzetén nem sokat változtatnak a módosítások

   A fenn felvázolt javaslatok több miniszter véleménye szerint is nagyon általánosak és nem biztosítanak egyenlő jogokat a homoszexuális és heteroszexuális párok számára, és hogy az igazságügyi miniszternek be kéne látnia, hogy az azonos nemű pároknak is ugyanolyan jogokat kellene biztosítaniuk, mint a heteroszexuális pároknak.

   Bár a jogi nézetek a részletezett témát illetően nagyon megosztóak, viszont tény, hogy az élettársi viszonyban élők a házastársi viszonyhoz mérten törvényből eredően lényegesen kevesebb jogvédelemmel bírnak. Amennyiben Önnek vagy ismerősének jogi segítségre van szüksége vagyonkezelést, vagyonmegosztást vagy örökösödést illetően, keressen fel az ilyen jogi területen otthonosan mozgó ügyvédet vagy ügyvédi irodát.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk