Összes cikk ebben a kategóriában  Összes cikk ebben a kategóriában
<<  15/238 >>

Kitüntette nagyjait a Csemadok

21.2.2022 19:53

   Egy év kihagyás után ismét sikerült megszervezni a magyar kultúra napjára emlékező rendezvényt Galántán. A Csemadok országos rendezvényén átadták a Csemadok-díjakat is. 2021-ben csak online műsorral ünnepelte a Csemadok a magyar kultúra napját, a kitüntetéseket pedig későbbi időpontban adták át, ezért is nagy öröm, hogy az idén, bár korlátozásokkal, de ismét sikerült megtartani az ünnepséget.

   A díjátadó előtt a közönség meghallgatta a Himnuszt Dráfi Mátyás előadásában, majd Bárdos Gyula mondott ünnepi köszöntőt, melyben kiemelte: a rendszerváltás óta ünnepeljük a magyar kultúra napját, nagy öröm, hogy a tavalyi év után végre ismét megtarthatta a Csemadok ezt a rendezvényt. Sajnálatos, hogy a járványidőszakban sok tagunk távozott, akiknek a munkássága nagyon fog hiányozni.

   Idézte Szerb Antalt, aki Kölcsey Ferencről így vélekedett: „A hazaszeretetet ő emelte fel a filozófiai gondolat és a vallási világkép síkjába, ő talált szavakat a magyar idealizmus számára, ő alkotta meg a nemzet imáját.”

 

Nehéz feladatok várnak ránk

   Bárdos Gyula elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy olyan nemzetnek vagyunk a tagjai, amelynek több mint ezeréves múltja van, melynek a kultúrája mindig meghatározóan fontos szerepet játszott s játszik napjainkban is. Emellett azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez a kötődés egyéni és kollektív feladatokat és tennivalókat is jelent számunkra. Nem elég hivatkozni nagyjainkra, büszkének lenni csodálatos teljesítményeinkre, nekünk itt, a Kárpát-medence közepén mindennapjainkban vállalnunk kell nemzeti hovatartozásunkat, anyanyelvünket. Soha nem volt ez egyszerű a múltban sem, s a jelenlegi kihívásaink is erről tanúskodnak.

   Elég, ha csak a legutóbbi hazai népszámlálás adatait vesszük górcső alá, s azonnal látjuk, hogy szinte valamennyi régiónkban milyen nehéz feladatok várnak ránk, ha a jövőben továbbra is aktív részesei s nemcsak szenvedő alanyai akarunk lenni a történéseknek.“

   Forró Krisztián, a Szövetség elnöke is üdvözölte a kultúra napját ünneplőket. Köszönetet mondott a Csemadoknak, hogy minden évben ilyen tartalmas ünnepséget szervez. 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását, amely Erkel Ferenc zenéjével a nemzet imájává vált. Amikor bárhol a nagyvilágban meghalljuk a Himnuszt, dobogó szívvel, dagadó mellel hallgatjuk. Külhonban még nagyobb jelentősége van a Himnusznak, hogy így érezzük, az a családban és az iskolában kapott indíttatásnak köszönhető.

   Berényi József, a Nagyszombat megyei önkormányzat alelnöke, az MKP-platform elnöke beszédében Böjte Csaba gondolatát idézte, aki, amikor megkérdezték, miért alapított árvaházat, azt mondta, nem ülhetett otthon a rendszert szidva, tennie kellett valamit. A díjazottakat ezzel a gondolattal kötötte össze az alelnök, aki szerint a Csemadok díjazottai is ilyen emberek.

   A díjátadón az ünnepi műsorban Tóth Tünde szavalt, fellépett a gímesi Bencz Zsolt, aki tárogatón játszott. A vezekényi Benedek Máté az Almát szemétér’ című népmesét adta elő. A Peredi Férfi Daloskör Jónás Katalin vezényletével peredi népdalokat énekelt. A nagyfödésemi Tóth Friderika Gyurcsó István Európában című versét monda el. Az Éberhardon élő Reiter István hegedűművész Fritz Kreisler Londonerry Air ír dalát játszotta. Elhangzott még Liszt Ferenc Magyar ünnepi dala a Komáromi Concordia Vegyes Kar előadásában Stubendek István vezényletével. Petőfi Sándor A magyar nemzet című versét Józsa Mónika szavalta el, majd a komáromi énekkar el is énekelte. Csorba Győző Kodály című művét Stubendek Katalin adta elő, amit videóról játszottak be. A díjazott Kertész Attila vezényletével felhangzott Kodály Zoltán 114. genfi zsoltára. Az ünnepség végén Erkel Ferenc Himnusza is felcsendült, amelyet Tarnóczky István játszott zongorán, és a két énekkar együtt énekelte a közönséggel.

 

Csemadok Életmű Díj egy élet munkájáért

   A Csemadok Országos Tanácsa 2008. januári ülésén határozott arról, hogy Életfa díjat alapít, amelyet 2009-től adnak át, a kitüntetést később átnevezték Csemadok Életmű Díjra. Az elmúlt években sok kiválóság kapta meg az elismerést. Az idei év díjazottjait is a területi választmányok javasolták, négyen kapták meg a díjat.

   Jókai Mária pedagógus, néprajzos a Zoboralján végzett elévülhetetlen érdemeiért kapta meg az elismerést. Több településen alapított hagyományőrző csoportokat, Barslédecen és Ahán tájházat rendezett be. Számos publikáció szerzője. Jelenleg a gímesi Csemadok-tagokat segíti egy kiállítás összeállításával.

   Lajos András 22 éves korától a Csemadok Dunamocsi Alapszervezetének elnöke, rendezett színdarabokat, több rendezvényt is elindított, többek között a nótaestet és a rétesnyújtó fesztivált is. Ma is aktív tagja az alapszervezetnek.

   Losonszky Margit már gimnazistaként is bekapcsolódott a kulturális tevékenységbe az esztrádcsoport tagjaként, 1975-től titkár, majd 1981-től alapszervezeti elnök Feketenyéken. A Szövetség a Közös Célokért szervezetnek megalakulása óta megbízható munkatársa.

   Tóth Miklós a Csemadok Kecsői Alapszervezetének elnöke, szülőfalujában hagyományőrző csoportot alapított, munkájának köszönhetően eljutottak Zselízre és Gombaszögre. A csoport tevékenysége felvételeken a Magyar Tudományos Akadémián is megtalálható.

 

Csemadok Közművelődési Díj

   A Csemadok Közművelődési Díját 2013-ban alapította a Csemadok Országos Tanácsa. Az elismerést 2014 óta adják át.

   Az idei évben kitüntették Balta Arankát, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes táncosát, volt szólótáncosát, oktatóját, aki jelenleg a viseletekre is gondot fordít. Neki köszönhetően a Szőttes mindig autentikus viseletben lép fel.

   Cerovský Gyula 1978-tól tagja volt a rimaszombati alapszervezetnek és a Gömör Néptáncegyüttesnek is. 2007-től az alapszervezet elnöke, a Blaha Lujza Vegyes Kórus alapító tagja és egyben kóruselnöke. Ma is aktív Csemadok-tag.

   Mitro Csaba is Csemadok Közművelődési Díjban részesült, 15 éves korától tagja a Csemadoknak, a Rozmaring tánccsoport tagja, irodalmi esetek és esztrádműsorok fellépője, az abaújszinai éneklőcsoportot is segíti munkájával.

   Nagy Teréz a Hont Néptánccsoport tagja, a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete vezetőségének tagja, a Mics Károly Színjátszó Csoportnak előbb színésze, majd szervezője, a Palóc Népdalcsoport vezetője, a Palócföldi csalogány verseny szervezője.

   A pozsonyeperjesi Rigó Sándor 1993 óta vezeti a Csemadok helyi alapszervezetet, aktív tagja a Kis-Duna Vegyes Karnak. Irányítása alatt szervezik meg az Énekkarok Nemzetközi Dalostalálkozóját, de évek óta szervezője a Katica Bábfesztiválnak is Eperjesen.

   Varga Lia és Varga Norbert házaspárként kapta meg a Csemadok Közművelődési Díjat. Lia nyitrai egyetemi évei alatt megalapította és vezette a Rekettyés Néptáncegyüttest és a zsérei Zsibrice hagyományőrző csoportot. A Losoncon megalakult a Galáris Énekegyüttes és a füleki Foncsik Énekegyüttes is a házaspár által gyűjtött népdalokat adja elő. Norbert az 1990-es évek közepétől aktív részese a felvidéki folklórhagyománynak. Tevékenysége sokrétű, többek között az Ipolyi Arnold Országos Népmesemondó Verseny ötletgazdája és szakmai rendezője.

   Varga Éva a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoportnak több mint 50 éve aktív tagja, tagja volt a lédeci színjátszók csoportjának is. Célja a zoboralji, de elsősorban az ősi lédeci szokások megismertetése a széles közönséggel.

 

A hazai és egyetemes magyar kultúra tiszteletére

   A Gyurcsó István-díjat a Csemadok 2014 óta ítéli oda. Gyurcsó István a hazai és az egyetemes magyar kultúra elkötelezettjeként, fáradhatatlan Csemadok-munkatársként vált érdemessé arra, hogy a Szövetség róla nevezze el azt a díjat, amellyel munkatársainak kiemelkedő teljesítményét vagy a Csemadokban végzett sokéves munkáját ismeri el – olvasható a díj statútumában.

   2022-ben két személyiség kapta meg az elismerést. Dunajszky Géza jelenleg Pozsonyban él, korábban szülőfalujában, Debrődön, egyetemista évei alatt, majd kezdő pedagógusként Nyitrán és a Zoboralján volt aktív tagja a Csemadoknak.

   Néhány éve közíróként és helytörténészként végez pótolhatatlan feladatot, a hontalanság éveinek borzalmait kutatja, és adja közre a kutatási eredményeket könyveiben. A díjazottat Bárdos Gábor méltatta, amit Molnár László tolmácsolásában hallott a közönség.

   Jégh Izabella 15 éves korától aktív tagja a Csemadoknak. Pozsonypüspökin a tánccsoportban kezdte, majd irodalmi összeállításokban, színdarabokban szerepelt. 1983-tól 20 éven keresztül alapszervezeti elnökként dolgozott, jelenleg a Pozsonyi Városi Választmány elnöke. Jégh Izabellát Görföl Jenő méltatta.

 

A magyarság összefogásáért

   A Fábry Zoltán-díjat 2018-tól ítéli oda a Csemadok olyan Kárpát-medencei, de nem szlovákiai személyiségeknek, akik munkásságukkal a magyarság összefogásáért dolgoznak.
A 2022-es évben Kertész Attila egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Liszt-díjas karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnöke, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja kapta a díjat.

   Kórusait rendszeresen lépteti fel a határon túli területeken, hogy a fiatalok megismerjék a külhoni magyarság sorsát, az anyaországban számos felvidéki kórusnak szervezett fellépési lehetőséget.

   Diákjaival rendszeresen sikeresen kapcsolódott be a Szövetségünk által szervezett nemzetközi zenei műveltségi vetélkedőkbe. Kertész Attilát Bokor Béla, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke méltatta.

 

Tehetségek felkarolása

   A díjazottak nevében Jégh Izabella mondott köszöntet. Beszédében szólt arról: öröm, hogy a Galántán megtartott ünnepségen a felvidéki magyar tehetségek kapnak szerepet, ezzel is ápolva ezeréves kultúránkat. Fontos, hogy tárgyi és szellemi értékeinket továbbadjuk. Jégh Izabella köszönetet mondott a Teremtőnek és a családnak. Az anyaországi hathatós támogatást is megköszönte, valamint azoknak a Csemadok-tagoknak, akik a díjazottak munkáját segítik, hiszen ezek az elismerések a közösségnek is szólnak. Nagy feladat vár a szervezőkre, hiszen a fiatalokat a virtuális világból vissza kell hódítani a gyökerekhez, hagyományokhoz.

   Meg kell értetni velük, hogy csak a gyökerekbe kapaszkodva, anyanyelvüket megőrizve tudnak megfelelően érvényesülni, meg kell velük értetni, hogy nekik kell átvenniük utánunk a stafétát – fejtette ki Jégh Izabella.

   A rendezvény végén a peredi és a komáromi énekkar a közönséggel együtt énekelte el nemzeti imánkat, Isten áldását kérve a magyarságra.

 

Neszméri Tünde

 

 

A kitüntetettek nevében

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves megjelentek!

   Az Életmű-díjjal, a Közművelődési-díjjal, a Fábry Zoltán-díjjal és a Gyurcsó István-díjjal kitüntetettek nevében mondok most köszönetet. Köszönetet elsősorban a Teremtőnek, hogy bennünket e felelősséggel és tehetséggel megajándékozott, valamennyiünk családjának, mert biztos, megértő családi háttér nélkül igyekezetünk hiábavaló lett volna, anyaországunknak a hathatós anyagi támogatásért, és nem utolsó sorban azon Csemadok-tagoknak, akik az általunk végzett munkát segítették és segítik.

   Minden díj az adott személyen túl az adott közösségnek is szól. A mai elismerés nagy kihívás számunkra – vissza kell hódítanunk a fiatal nemzedéket, unokáinkat, a digitális világból a gyökerekhez a hagyományokhoz. Meg kell értetni velük, hogy csak a gyökerekbe kapaszkodva őseik nyelvében tudnak majd a jövőben érvényesülni. Kell, hogy értsék, utánunk ők azok, akik a jövőt alakítani fogják, hogy a múlt ismerete nélkül a jelenben nem lehet jövőt építeni, hogy rajtuk is múlik, hogy szülőföldünkön lesz e magyar jövő – mert ugye most is megszámláltattunk – egyre csak fogyunk!

   Ez az elismerés kötelez is bennünket. Arra, hogy ezen az úton tovább kell mennünk, hűek kell, maradjunk eleink ránk testált értékeihez. Bármilyen nehéz is, nem feladva, nem beolvadva a többségi nyelvbe, senki ellenében, hanem mindenki örömére éltetni, fejleszteni és továbbadni örökségüket. Mert:

   „A világon édesebb nyelv nincs a magyar nyelvnél. Lágyan csorran ajkaidra, mintha mézet ennél. Égnek-földnek minden bája összeolvad ebben, a mennybéli angyalok sem dalolhatnak szebben. A magyar nyelv a magyar vér igaz tükrözője, ezer évnek tüze, könnye mind bele van szőve.” – vallhatjuk a versíróval Rudnyánszky Gyulával.

   A 73 éve folyamatosan működő, értékeket teremtő Csemadok és alapszervezeteinek tagjai, azaz mi, kisebb-nagyobb sikerrel végezzük szülőföldünkön önként vállalt munkánkat édesanyai-apai örökségünk iránti szeretetből és tiszteletből. Ezt a folyamatos munkát lassította le és sajnos megtizedelte sorainkat a harmadik éve tartó világjárvány.

   Mi a kultúra napszámosai újból elölről kezdhetjük az építkezést, fokozatosan, apró lépésekkel úgymond, visszaszoktatni tagjainkat az élő rendezvényekre, és bízni abban, hogy hamarosan minden helyre áll. Nem csüggedhetünk, hanem újult erővel, felelősséggel kell, folytassuk az elkezdett munkát. Ehhez ad erőt ez a mai elismerés is!

   „A nemzetet a maga lelkétől különválasztani nem lehet. A nemzet addig él, ameddig lelke, szelleme és költészete”. Nemzetépítő munkánkon legyen mindig Isten áldása.

Részlet a Gyurcsó István-díjjal kitüntetett Jégh Izabella beszédéből

 

Csemadok Közművelődési Díj

Losonszky Margit

   Losonszky Margit 1956. március 28-án született Feketenyéken. Alapiskolai tanulmányait szülőfalujában és Hidaskürtön végezte. A Galántai Gimnáziumban folytatott középiskolai tanulmányai alatt aktív tagja volt a gimnázium esztrádcsoportjának, és az érettségi vizsga, majd a közgazdasági felépítményi iskola elvégzése után falujában 1975-től a Csemadok alapszervezet titkára lett. 1981-ben, az évzáró taggyűlésen, az alapszervezet elnökévé választották, immár 4 évtizede az ő vezetése alatt végzi munkáját a Csemadok Feketenyéki Alapszervezete. Hamarosan tagja lett a Galántai Járási Bizottságnak, azután a JB elnökségének, majd a Csemadok Központi Bizottságának is.

   Az 1989-es rendszerváltást követően vezetése alatt a helyi szervezet tevékenysége még sokrétűbbé vált. Az irodalmi színpad országos és nemzetközi viszonylatban is sikeresen működött, és egyre színvonalasabb tevékenységet folytatott a szervezet éneklőcsoportja is. Rendszeressé vált a színházi látogatással egybekötött kirándulások szervezése, és a különböző kiállítások rendezése.

   A szomszédos Vízkelet község anyakönyvvezetője és könyvelője volt hosszú ideig, defalujában is fontos feladatokat vállalt, és nem kis szerepe van a testvértelepülési kapcsolatok kiépítésében, fenntartásában.

   A legutóbbi területi konferencián a küldöttek titkos szavazással a Csemadok Országos Tanácsának tagjává választották Losonszky Margitot. A Szövetség a Közös Célokért Társulás megalakulásától kezdve annak galántai irodájának volt a vezetője, majd később az országos iroda gazdasági tevékenységének az irányítója, vezetője lett. Ezt a felelős tisztséget ma is ő tölti be, közmegelégedésre.


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
Összes cikk ebben a kategóriában  Összes cikk ebben a kategóriában
<<  15/238 >>

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat
EGYETÉRTEK    Elutasítom