Ideje van a rendteremtésnek

Szikura Ferenc mérnökkel, az Agrostaar KB Kft. igazgatójával beszélgettünk

Az őszibarack után az alma is hiánycikk lesz idén a királyrévi Termékboltban? Bízunk benne, hogy csirkéből, kacsából, olajból ősszel is bőséges lesz a választák, ahogy azt eddig megszokhattuk!

   A gyümölcs köztudottan időjárásfüggő, termesztése állandó odafigyelést, szakértelmet, folyamatos gondoskodást igényel. És még ha mindez adott és biztosított is, akkor sem garantált a bőséges termés. Ebben az évben a hideg éppen virágzás idején érte az őszibarackot, az alma túlnyomó része pedig tönkrement. Almából nagyon kevés kerül csak árusításra, aki nálunk szeretne vásárolni, annak bizony igyekeznie kell. Csirkéből és kacsából folyamatosan ki tudjuk az igényeket elégíteni, hűtött, fagyasztott, darabolt állapotban, különböző csomagolásban kínáljuk. Napraforgóolajat és mákot ugyancsak árusítunk, többfajta méz és tejtermék is várja a vásárlókat.

   Visszatérve a kacsára és a csirkére, csak hangsúlyozni tudom, hogy a hazai termék fogyasztása mindig előnyösebb, még akkor is, ha némileg drágább, mint a külföldről behozott, sokszáz kilométert utaztatott, és többszörösen tartósított dömpingáru. Nálunk a rendszeres egészségügyi felügyelet, a takarmány minősége, a szabadtéri tenyésztés jólbevált módszere, továbbá a feldolgozás, csomagolás és tárolás követelményeinek betartása minőségi terméket eredményez. Baromfiágazatunk sok család megélhetését biztosítja.

Az időjárás a gyümölcsnek ugyan nem, de más terményeknek kedvezett. A tavasz és a nyár talán kevésbé volt száraz és heptikus mint a tavalyi. Mit jelent ez a terméshozamot és az értékesítést illetően? Hogyan küzd meg a vállalat az eredményes gazdálkodáshoz szükséges műtrágya hiányával, az elszabadult energiaárak és az ukrajnai gabona fenyegetése mellett hogyan tudja biztosítani a gazdálkodás alapfeltételeit?

   Csapadék terén az idei év sem volt bőségesebb a száraznak bélyegzett tavalyinál. Talán annyiban, hogy amíg tavaly több hónapig tartó, folyamatos szárazság sújtotta, elsősorban tavasszal és nyár elején a vidéket, addig az idén a csapadék elosztása arányosabb volt. Ez elsősorban a kukoricának kedvezett, míg a búza, az árpa és a napraforgó közepes termést hozott. Repcéből gyenge termést takarítottunk be, a mákból szintén. Mákból termett annyi, hogy üzletünket el tudjuk látni.

   A műtrágya ára az év elején az egekben járt, az üzemanyag és az energiaárak szintén magasak voltak. Gabonából, ahogy azt már említettem, közepes mennyiséget, de viszonylag jó minőségben takarítottunk be. De addigra megteltek a raktárak a szomszéd ország terményeiből, ez annyira levitte a felvásárlási árakat, hogy teljesen gazdaságtalanná teszi a hazai gabonatermesztést, hiszen a befektetések nem térülnek meg. Példaként a búza árát említem, amely az ilyenkor megszokott 300-350 Euró/tonna helyett 100-170 Euró/tonna. De ne legyenek illúzióink, ez a kenyér árában nem, vagy csak alig mutatkozik meg. Gondolkodjunk csak tovább: tönkre teszik a hazai mezőgazdaságot, senki és semmi se védi a gazdálkodókat, évek elteltével pedig monopolhelyzetben maguk szabják meg az árakat, s mi még örülhetünk is, hogy hozzájuthatunk a betevőhöz. Az ukrajnai búza behozatalát minden hazai gazdálkodó megsínyli, és mindannyiunk kárára van.

   Manapság a zöld - mint szín és mint a természetvédők egyik szimbóluma - meggyalázását tapasztaljuk, ahogy a szivárvány színeivel és jelentésével is visszaélnek manapság. A katonaságnál zöldnek, pontosabban zöld-agyúnak bélyegzett katona a megszállott, elvakult katonatisztet jelentette, aki mindenen és mindenkin átgázolva erőszakolta rá az emberre igaznak hitt meggyőződését. Ha az Európa Uniós rendelkezések elsősorban bennünket, mezőgazdászokat érintő törvényekre gondolok, ez az a fajta zöld, melyről az átgondolatlan erőszak jut eszembe. Példaként említem, hogy az uniós rendelkezés értelmében a használt földterület 4 százalékát a gazdálkodónak parlagon kell hagynia. Kérem az olvasókat, nézzék meg a kukoricás melletti parlagon hagyott parcelláról készült fényképünket! Egy év alatt bizony bőséges termést hozott: méteres nadragulya, parlagfű, mácsonya uralkodik a többi gaz fölött, évtizedekre gazdagítva a termőtalajt gyommaggal. A rendelkezés, illetve a végrehajtás módja a természetvédelem átgondolatlan brüsszeli értelmezésének bizonyítéka. Megjegyzem, kellő átgondoltsággal, szakismerettel, a körülmények figyelembevételével akár hasznos is lehetne az eredeti elgondolás.

Sok évtizedes tapasztalataiból kiindulva, a termelés, az értékesítés, a tervezés minden fokát, hálózatát, a mezőgazdasági tevékenység minden elemét ismerve, milyen elvárásokat fogalmazna meg a most felálló új kormány, illetve a Mezőgazdasági Minisztérium új vezetése felé?

   Mindannyiunk érdekében olyan mezőgazdasági minisztert kell kinevezni, akit nem kell tanítani. Aki ismeri és érti a viszonyokat, gondjainkat, támogatja a hazai mezőgazdaságot, az üzemi és háztáji termelést. Aki az ország, a polgárok, a szakma érdekeit védi és szolgálja. Ideje van a rendteremtésnek ebben az ágazatban is. A felesleges adminisztráció, a projektek kiértékelésének elhúzódása, a PPA /Támogatásokat Kifizető Ügynökség/ munkájának gyorsítása és átláthatóvá tétele, az ellenőrző szervek hozzáállásának megváltozása - mind halaszthatatlanul megoldandó feladatok.

Az idei Királyrévi Alma-és Kacsafesztivál egyik főrendezőjeként, az esemény ötletgazdájaként, hogyan értékeli az idei rendezvényt, amely vidékünk egyetlen ilyen jellegű, országosan is jegyzett eseménye?

   A visszhangokból ítélve nagyon sikeres rendezvény volt. De erről többet talán a résztvevők, az idelátogató érdeklődők tudnának mondani. Egy bizonyos, az időjárás most kedvezett a rendezvénysorozatnak, elsősorban a szabadtéri programoknak. Ami a szakmai részt illeti, pénteken a járási mezőgazdasági kamara ülésezett Királyrévbe, amelyen a megalakulástól eltelt 23 év tevékenységét, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményeket értékeltük Patasi Ilona, a kamara elnöke vezetésével. Az ülésen a Szlovák Mezőgazdasági Kamara elnöke, Emil Macho is részt vett.

   Nagyon színvonalasnak és sikeresnek tartom a mezőgazdasági gépek bemutatóját, mintegy 30 gépet állítottunk ki, illetve mutattunk be működés közben a földeken. Attrakcióként egyes telepeinkre kisvonattal utazhattak az érdeklődők, emellett repülőgépről is sokan látták gazdasági központjainkat. A legszebb alma versenyébe 39 termesztő nevezett be, a kiállítást mindenki megtekinthette. A mintegy 2.500 adag eladott kacsasült talán perdöntő az esemény értékelésében, ahogy a többi elfogyasztott finomság, és a hangulatos műsorok után felhangzó taps is.

   Bízunk benne, hogy aki eljött fesztiválunkra, nagyon jól érezte magát, és nem hagyja ki a jövő évi rendezvényt sem!