Vasárnap délután két óra táján óriási felhőszakadás zúdult a vidékre, helyenként jégveréssel tetézve. Bizony, féltünk egy kicsit, hogy elmossa a kultúrházba igyekvők kedvét. Szerencsére nem így lett, három órára már minden talpalatnyi hely foglalt volt, sokan állva várták a műsort.
A fellépő kicsik nem törődve a kinti szürke borulással napsütést és színes szivárványt varázsoltak a színpadra. Aranyosak voltak, bájosak, ügyesek, kedvesek és igen szépek. Mindenki meghatódva, ellágyulva, boldogan tapsolt nekik. Sajnos, voltak, akik nem jöttek el, s így a hiányzó láncszem miatt a fellépő társaik néha összezavarodtak. Minden gyermek szülei szeme fénye, legfőbb büszkesége, nehéz magyarázatot adni arra, mért nem akarják őt ragyogni látni fenn a színpadon, örömet szerezve mindenkinek és sikert önmagunknak. Nagy kár, lelki veszteség, eldobott sikerélmény.
Bevezető köszöntőt Vankó Krisztián iskolaigazgató mondott. Szavai elismeréssel méltatták az édesanyákat, nagymamákat, megköszönve fáradozásaikat.
Utána a műsorvezető kislány szavalta Dsida Jenő versét, és sorra hívta színpadra az egyes csoportokat. Mindegyik más volt, mindegyik szép volt, mert a szivárvány is sokszínű. Jöttek a jövő reménységei, a kis óvodások és megvallották, hogy a világon a legjobb érzés: anyuhoz odabújni. Apró lakodalmasuknak mindenki szívből tapsolt. Az elsősök ufó-Übült látták vendégül, majd western-táncukkal igézték meg a nézőket. A harmadikos lányok nagymosásos jelenete kedves humorral szólt a „hátramozdító“ férfi-segítségről az anyukák munkájában. Kreatív ritmikus tornabemutató következett Zumba Zoli szakkörvezető irányításával. Őket az ötödikes lányok modern tánckompozíciója követte, nagy sikert aratva. Negyedikeseink „Kire ütött ez a gyerek” címmel keresték a választ arra, miért nehéz szülőnek lenni és gyereket nevelni pici kortól a felnőtt létig. A másodikosok verses-táncos összeállítása nagyon tetszett, hiszen édesanyjuk mosolyáról, szeretetéről szólt szívet melengető kedvességgel. Végül jött a hagyományőrző csoport, akik dalokkal, mondókákkal összefoglalták mindazt, amiről egy májusi anyukákat köszöntő-ünneplő gyermekműsor szólni tud.
Köszönet érte mindenkinek, aki hetekig dolgozott azért, hogy a szép szivárvány felragyogjon. Nemcsak az édesanyáknak szereztek örömöt, hanem a kicsiket is tanították a művészet nyelvén az anyaság szépségéről és a szeretet erejéről.
Menü |