A rendezvényt első alkalommal szervezte meg a Csemadok Országos Elnöksége augusztus 26-27-én,azzal a szándékkal, hogy a jövőben rendszeressé tegye azt.
A rendezvény kezdetén Jakócs Krisztina, a község polgármestere köszöntötte a konferencia résztvevőit. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke megnyitójában arról szólt, hogy a Csemadok-tagok számos rendezvényen emlékeznek az államalapítóra, de fontos volt egy országos megemlékezés megrendezése is. Korábban Deákin szervezték meg az országos népművészeti fesztivált, és a helyiek igénye az volt, hogy ismét egy nagy rendezvényt szervezhessenek. Az ősi templom, az első nyelvemlék használati helye méltóvá teszi Deákit az országos ünnepély megszervezésére.
Szent László tisztelete
A konferencia előtt nyílt meg a Szent László-ábrázolások a középkori felvidékitemplomokbancímű kiállítás, amelyGörföl Jenő fotóiból készült, és amelyet Kovács László történész mutatott be.
A koronázás a világi hatalom jelképe
Dr. Font Márta egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa A tizenegyedik századi magyar királykoronázások közép-európai összefüggésben címmel tartott előadást. A koronázás a világi hatalom szimbóluma volt, és a hatalom megerősítését jelentette. A magyaroknál ennek további jelentősége is volt, hiszen a koronázás tényével egyféle szakralitást is kapott.
László saját életének köszönhetően vált hőssé
Gál Péter népművelő, aki kötetbe rendezte a Szent Lászlóról szóló legendákat, Életszentség – mitikus hagyomány – közösségi cselekvések címmel tartott előadást Szent László jelentőségéről, aki törvényeket alkotott, bevezette a búcsújárást, meghatározta, milyen ünnepeket kell megtartani. A szentek ünnepét is szabályozta, ezzel gyakorlatilag „megkeresztelte” a szokásrendet, a régi hit nem egy dogmatikus vallás volt, hanem egy rend, amelynek megvolt a világmagyarázata, megnevezték az istent, de nem egy tételes vallás volt. Viszont a régi szokások beépültek a vallásba. Ezt Szent László törvényei is elősegítették.
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed…”
Kovács László történész a fenti címmel tartott előadást. Az idézet egy csallóközcsütörtöki énekeskönyvben fellelhető énekből származik. A magyarok elsőként azokat a szenteket tisztelték, akik téríteni jöttek közéjük, ilyen Szent Mihály, Szent György és Szent Márton is. Az első szentté avatásokat László kezdeményezte 1083-ban, ettől kezdve a magyar szentek tisztelete is megjelenik. Az István-kultusz azt emeli ki, hogy ő az első hitvalló királyunk, ő az élet szentsége által vált szentté. István királyé mellett Szent László kultusza a legteljesebb, hiszen életéről nagyon sok anyag fennmaradt, a Képes Krónika nagyon részletesen szól róla. Szent László legendája sok csodatételről, csodás eseményről szól.
Az István-napi ünnepség késő délután az Ad Libitum együttes koncertjével folytatódott a helyi katolikus templomban. Az 1. Országos Szent István Napok vasárnap délelőtt ökumenikus istentisztelettel és ünnepi koszorúzással zárultak, amelyen Farkas Iván megyei képviselő, az MKP országos alelnöke mondott ünnepi beszédet. Az emlékmű megkoszorúzásánálzoboralji és deáki hagyományőrzők, művészeti csoportokés szólisták közreműködtek.
Neszméri Tünde fotói és beszámolójának rövidített változata
Menü |