A rovásírásról, Zsigárd

   2017.5.19-én a Zsigárdi Magyar Tannyelvű Alapiskolába látogatott Friedrich Klára, rovásírás-kutató és férje, Szakács Gábor, akik több mint húsz éve kutatják és tanulmányozzák a rovásírást. Mindketten tanárként dolgoztak régebben, ezért a tanulókhoz intézett közvetlen stílusukkal a rovásírást könnyedén a szívükbe csempészték. Elmondták, hogy a rovásírás a magyar nép elődeinek írása, ami bizonyítja több ezer éves jelenlétüket a Kárpát-medencében, ezért fontos, hogy megőrizzük nemzetünk legrégibb és legértékesebb szellemi kincsét. Klára és Gábor azon munkálkodik, hogy minél több fiatallal megismertessék ezt a gyönyörű, mégis játékos írást. Büszkén vallották, hogy a húsz év alatt több ezer magyar ismerte meg és használja országszerte és határon túl is, mert úgy érzik, hogy magyarságuk megőrzésének fontos eszköze az ősi tudás megismerése és továbbítása. 

   Diákjaink nagy érdeklődéssel hallgatták az érdekfeszítő előadást, amelyben bemutatták a rovásírás atyját, Forrai Sándort. A munkácsi származású tanár volt az első, aki az ősi írást igyekezett felfedni a nyilvánosság előtt, és közkinccsé tenni azt. Ő volt az, aki összefoglalta és közzétette a rovásírás abécéjét. A rovásírás betűírás, tehát minden hangra egy betűt használ, ezért az ábécé elsajátításával könnyedén alkalmazható. Szakács Gábor arra ösztönözte a tanulókat, hogy tanulják meg a rovásírás ábécéjét, és  anélkül levelezhetnek majd egymással, hogy fennálna a veszély, hogy egy kívülálló elolvassa a levelet. Forrai Sándor folyamatosan figyelte a rovásírás eseményeit, tankönyvet írt az ősi írás terjedése és fennmaradása érdekében. Sanyi bácsi iránti tiszteletből és elismerésük bizonyítékaként alapították meg a nevét viselő Forrai Sándor Rovásíró Kört, a rovásírók egyesületét.  Sándor tanár úr széles tudását a Széchenyi Könyvtárban található könyv dolgozza fel: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig címmel.

   Az előadás további részében a tanulók megismerkedhettek a felvidéki rovásemlékekkel, amelyeket fényképen meg is tekinthettek. Ezek közé tartozik a Besztercebányai rováskrónika, a Kassai Kódex, a lévai vár rovásírásos alaprajza, a Besztercebányai Biblia. Friedrich Klára és Szakács Gábor rengeteg kárpát-medencei versenyt szervezett, többön Forrai Sándor is részt vett. Felhívták tanulóink figyelmét az Ősi Tudás című rovásírás- vetélkedő és műveltségi találkozóra, amelyben felvidéki iskolás fiatalok mérik össze tudásukat. A fiatalok a verseny szellemében megismerkednek az ősi hagyománnyal, és megszeretik nemzeti örökségünket. Az előadás végén az előadók arra ösztökélték a zsigárdi tanulókat, hogy kezdjék el olyan mértékben tanulmányozni a rovásírást, hogy végül ők is bekapcsolódhassanak a rovásíró versenybe, hiszen általa elmélyíthetik magukban a magyarsághoz tartozás érzését, megszilárdíthatják magyarságtudatukat. Éljenek Ady Endre szavai minden felvidéki fiatal szívében:

„Az én magyarságom mindennél igazabb,

Az én magyarságom büszke felleg-orom.” (Ady E.)