AgyagBanda - Jurtanapi rapli

   Az Alsószeli Jurtanapok nem az évente megrendezett falunapok eszem-iszomjáról szól, ahol az éppen szabad és közönségvonzó magyarországi sztárok játszanak alig kétórás koncertet a napra szánt költségvetés feléért, majd este kéttagú szintetizátoros mulatószenekar egyvelegére rúg be a fél falu.

   Itt  három napon át a „A  régmúlt dicsőségére, Őseink tiszteletére.”  mondatra  hangolva legfontosabb a magyar hagyományőrzés. Hova fér bele itt a népzenétől távolálló zenekarok fellépése, és azon belül is a rap zenei stílusa? A rendezvény egyúttal egy Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem is. Így.  Az idén sikerült színpadra állítani Alsószeliben Geszti Pétert, aki vitathatatlanul a mai magyar könnyűzene egyik legtermékenyebb és legjobb mestere. A Létvágy koncert tökéletesen felépített, megszerkesztett és a forgatókönyv szerint pontosan előadott produkció. Nincs benne üresjárat, improvizált idétlenkedés és hakni. Mindezek mellett tökéletes hangzás. Jól hallani a hangszereket, nem búg a basszus érteni a szöveget. A szöveg a rap stílushoz közelálló, frappáns és közérthető. Gyorsan követik egymást a szavak, de magyar embernek érthető és értelmes, ami nem kis szó a mai sokszor ellaposodott slágerszövegek között. Az énekesnő Ambrus Rita profi módon énekelt dallamot a rap szövegek fölé és a zenészek, két gitár, dob, basszusgitár, billentyű végig tartották a koncert lendületét. Egy szám erejéig beszállt Pély Barna internetes kapcsolással New Yorkból. Még a hangját is hallottuk és akár el is hihettük volna, hogy tényleg élőben van velünk Alsószeliben, és nem a háttérvideó egyik klippje megy. „Úgy vagyok, hogy jól vagyok” szólt a régi Jazz+Az szám.

   Jól vagyok, gondolhatta az is, aki száz méterrel arrébb, a Vadászházban táncolt az Agyagbanda /a képen/ sramlizenéjére, ahol a kilowattok helyett maximum csak egy féldeci vagy fröccs volt az erősítés. A nagydobot a hasán cipelő dobos megpróbálta túlénekelni a szaxafonok és kobozok hangját. A hangulat, mintha a múlt század eleji kiskocsmában lennénk a Horvátkertben Budán. Ez így van rendjén. Óriási kontraszt a két zene közt, mégis mind a kettő tökéletesen beleillett a Jurtanapok Kulturális Fesztiváljába. Gesztit elmosta az eső. A koncert nagyobb részét láttuk, hallottuk. Jó volt, és még a belépő árát is visszakapta mindenki, aki ott volt. 

A rovatban továbbra is szeretnénk a régebbi és mai magyar mátyusföldi amatőr rockzenekarokat bemutatni, a helyi zenei történésekről hírt adni. Szívesen látunk ehhez az olvasóktól anyagot, fotókat, megjelent írásokat, korabeli plakátokat, történeteket, kedves dolgokra és élményekre való visszaemlékezést. Leveleiket a zenesarock@centrum.sk címre vagy a szerkesztőségbe kérjük.