Könyvszentelő Farkasdon

   2021 júliusában – nyolc évvel az első kiadás után – megjelent Szabó Imre A Nagykárolyi gróf Károlyi család ezeréves története című könyvének második, bővített magyar nyelvű kiadása. Az első kiadás – szlovák és magyar nyelven egyaránt – a Károlyi grófok tótmegyeri ágának történetén keresztül mutatja be a család felemelkedését a régmúlt időktől kezdve napjainkig. A nagymúltú főnemesi família további három ágának tagjai azonban szerették volna, ha ők sem maradnak ki. Az idősebb generáció még tud magyarul, a név kötelez. További számtalan régi fotó és dokumentum került elő a családi archívumok mélyéről. Habsburg Ottó írásától gróf Teleki József finom humorral átszőtt visszaemlékezésein keresztül egészen gróf Károlyi Sophie írásáig, aki egy családtag szemével jellemzi a „vörös grófot“, Károlyi Mihályt, a família „fekete bárányát“. Olvashatjuk a kilencvenéves kassai Lauró József professzor úr visszaemlékezését, aki a Károlyi-birtok egyik béresemberének sokadik gyermekeként született és elképesztő életpályát futott be, vagy az aranyszívű, jótollú  nagymágocsi helytörténész, Dóczi Jusztina anekdotákkal átszőtt remek tanulmányát.

   A könyvszentelőt 2021. szeptember 18-án Farkasdon tartottuk, hiszen több mint kétszáz esztendeig Farkasd is a tótmegyeri uradalomhoz tartozott. A Károlyi család építtette a farkasdi katolikus iskolát és a község katolikus templomát, de hozzájárultak a református templom építéséhez is. Restár János, Farkasd község rátermett, előrelátó polgármestere azonnal élt az alkalommal és felajánlotta, hogy megrendezik ezt a szép eseményt, ugyanis a Farkasdi Magyar Tannyelvű Alapiskola fel kívánja venni a templom- és iskolaépítő gróf Károlyi József (1768–1803) nevét.

   Szeptember 18-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött a rendezvény. Károlyi József gróf úr (a valahai templomépítő ük-ükunokája) és Szabó Imre, a könyv szerzője Tótmegyerről jövet megálltak értem Tardoskedden. A gróf úr remek sofőr, Vágsellyéről letérve, a Farkasd felé vezető úton a kellemes őszi időben messzire elláttunk a sík vidéken, ahol zöld fasorok, csenderesek tarkítják a bedolgozott földeket. Néztük ezt a napsütötte, nyugodt tájat és a gróf úr megjegyezte, hogy itt szokott a nagypapa vadászni... Különös érzés volt még nekünk is.

   A szép, új farkasdi könyvtár előtt már gyülekeztek a meghívottak és az érdeklődő farkasdiak Egyre-másra érkeztek Szabó Imre tótmegyeri vendégei, a családtagok, barátok, a pozsonyi kollégák, ott volt dr. Jozef Leikert, a Szlovák Írók Társaságának elnöke, Dragos Georgescu, a könyv egyik kiváló román fotósa, és természetesen a Tardoskeddi Férfikar, ugyanis ők adták a kultúrműsort. Szabó Imre évek óta az énekkar tagja, el sem tudta képzelni könyvének szentelőjét énekes társai nélkül.

   A polgármester úr üdvözlő beszéde után gróf Károlyi József és Szabó Imre leleplezték az odakészített, addig letakart gyönyörű könyveket, majd a tótmegyeri katolikus templom plébánosa, a lengyel Marek Tokarczyk atya és a Farkasdi Református Egyházközség lelkipásztora, dr. Erdélyi Pál megáldották a könyveket. Tokarczyk atya szlovákul, majd anyanyelvén, lengyelül mondott hálaadó imát, Erdélyi Pál lelkész úr pedig szépséges, veretes magyar nyelven.

   Károlyi József aláírta az okiratot, amivel beleegyezését adta, hogy az iskola felvehesse ük-ükapja nevét és szívélyes szóval köszönte meg a családjáról szóló könyvet. Dr. Leikert beszédében olyan pontosan írta le és méltatta Szabó Imre emberi jellemét és írói tehetségét, hogy mi is meghatódtunk, akik évek óta ismerjük őt.   

   Restár Judit, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium magyar szakos tanára részleteket olvasott fel a könyvből. Olyannyi átéléssel, annyira gyönyörűségesen, hogy a közönség visszafojtott lélegzettel hallgatta. A kedvesen emberi, jókedvűen szellemes részeknél nagy volt a derültség, az utolsó, drámaian szomorú részlet végén néhányan a könnyeiket törölgették...

   Nová Veronika, a vágsellyei levéltár volt igazgatónője rövid, ám rendkívül színvonalas előadásában ismertette a történelmi hátteret a Károlyi grófok és Farkasd község viszonylatában.

   Bara Mihály, a Férfikar tagja beszédében énekes társként, jóbarátként foglalta össze és mutatta be Szabó Imre munkásságát, életútját.  

   A Tardoskeddi Férfikar Vanya István vezetésével háromszor sorakozott fel az ünnepség alatt. Amikor kivonultak a könyvszentelő közönsége elé, Szabó Imre is csatlakozott hozzájuk. Együtt énekelték el a Szózatot, a magyarok világhimnuszát, a Halló magyart, és a Székely himnuszt. Csodálatosan szólt az ének, szinte önmagukat múlták felül, tán meg akarták mutatni Károlyi grófnak és ennek a magyar-szlovák-lengyel-román hallgatóságnak, hogy hogyan énekel egy magyar férfikar.

   Dedikációval, fotózkodással, majd a községi hivatal dísztermében ebéddel ért véget ez a rendkívül színvonalas, nagyon szép ünnepi esemény. Nagy tisztelettel köszönjük Restár János polgármester úrnak, Farkasd község önkormányzatának és mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult, hogy méltó módon mutassuk be ezt a kivételesen szép kivitelezésű, rendkívül tartalmas kötetet.

A könyv magyar fordítója és szerkesztője,

Birkus Magda

Tardoskedd