Az emlékek bűvöletében
„A múlt szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete.”
/Wass Albert/
Egy hiánypótló kiadvány megjelenéséről.
A „Vízkelet története a legrégebbi koroktól az Osztrák-Magyar Monarchia bukásáig” című monográfia szerzője Bukovszky László történész, levéltáros. A könyv bemutatására és keresztelőjére október 15-én került sor a helyi művelődési házban. Nemcsak a vízkeletiek és a település egykori szülöttei részéről kísérte nagy érdeklődés a bemutatót, hanem a környékről olyanok is eljöttek, akik a mátyusföldi régió múltjáról szerettek volna többet megtudni.
A szerző 12 fejezetben eleveníti fel a település történetét, amelyben többek között a falu melletti ásatásoktól az Árpád-koron át, a Thurzó család és az Esterházyak pártfogása alatti időszakot, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, a vízkeleti katolikus egyház és oktatás történetét, a polgári fejlődés időszakát is megismerheti az olvasó. Bár a rendezvény a késő estébe nyúlt, a jelenlévők nagy érdeklődéssel, türelmesen hallgatták a történészt a falu múltjáról. Bukovszky László elárulta, hogy kevés településnek van olyan gazdag története, mint Vízkeletnek, hiszen már Bél Mátyás is említi 1735-ben megjelent munkájában. Azt is meglepetéssel fogadták, hogy a faluban számos nemes és kisnemes élt az elmúlt századokban, s e családok címerei is megtalálhatók a gyönyörű kiadványban. Ezek a családok a kor legjobb egyetemein taníttatták fiaikat, így a település számos értelmiségit adott a hazának, akik között voltak papok, orvosok, jogászok, országgyűlési képviselők. A könyv több mint kétszáz fotót is tartalmaz, amik emelik a kiadvány értékét. Bukovszky László és Nagy Pál az egykor a településen élő Vízkelety család egyik leszármazottjának pincészetéből való borral keresztelte meg a kiadványt, amelynek reméljük, folytatása is lesz.
Köszönet az önkormányzatnak és Nagy Pál polgármesternek az ötletért, hogy felismerték a jelentőségét egy ilyen monográfiának, amellyel nemcsak a jövő nemzedékének a kezébe adunk egy fontos dokumentumot, hanem a településünkön élt egykori vízkeletiek, őseink emléke előtt is tisztelgünk.
Bodri Eleonóra
100 évvel ezelőtt, 1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Isten rabjai írója. Fellinger Károly versével rá emlékezünk.
Fellinger Károly
VELÜNK ÉL
/Gárdonyi Géza emlékére/
Velünk él ma hűen,
de mégis oly távol,
repülni tanul ő
a turulmadártól.
Vándorlásra biztat,
– szaladj gyermek, lássál,
de megvéd a bajtól,
mesebeli sárkány.
Ha éjszaka nem látsz
az égen csillagot,
akkor is ott van az,
vigyáz rád és ragyog.
Felhők takarják el,
hamis, rút légvárak,
belőle egri hős
szent nyugalma árad.
Honszeretetét, ha
nem éred fel ésszel,
idegent látsz, mikor
a tükörbe nézel.
Menü |