A zsigárdi iskola története

   A falu iskolatörténetének mintegy három évszázadát felölelő hiánypótló kötet a Zsigárdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kiadásában jelent meg Žiaček Adrianna igazgatónő munkálkodásának eredményeképpen, PhDr. Novák Veronika szerkesztésében.

   A könyv örök emléket állít diáknak, tanítónak. Tartalmazza az első tanítók neveit, az iskolaépületek létrejöttének körülményeit. Szól a községi elöljáróság mindenkori szerepéről az oktatásban, részletesen taglalja az első és második világháborút követő állapotokat, a magyar iskolarendszer nehéz helyzetét. Ismerteti a zsigárdi tanítók közösségi és érdekvédő tevékenységét, felsorolja a zsigárdi iskolából kikerült ismert személyiségeket.

Zsigárdi magyar középiskola

/részlet a könyvből/

   A zsigárdi magyar középiskola ugyancsak 1950. szeptember elsején nyitotta meg kapuit. Nemcsak a zsigárdi, hanem a peredi, farkasdi, negyedi és deáki tanulók is idejártak, ha magyar nyelven akartak tanulni. A zsigárdi magyar középiskola ugyanis 1950-ben a Vágsellyei járás 3 magyar középiskoláinak egyike volt, és a legtöbb tanulóval rendelkezett. Számuk 1950-ben 168 volt. Zsigárdon kívül csak Felsőkirályin (30 tanuló) és Szelőcén (21 tanuló) működött magyar középiskola. A már 1949-ben megnyílt peredi, de ugyanúgy a farkasdi,mocsonoki, vágsellyei, tornóci, szelőcei középiskolák tanítási nyelve szlovák volt. A tanulók nemzetiségi kimutatása azt is elárulja, hogy a zsigárdi iskola diákjai csak magyarok voltak. A szlovák középiskolák tanulói között is voltak magyar nemzetiségűek, pl. Pereden 50 szlovák és 45 magyar diák tanult a középiskolában.

   A zsigárdi magyar középiskola a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság 1950. augusztus 14-én kiadott 302-14/8-1950-IV/1 határozata alapján kezdte meg működését Kiss Tibor igazgató vezetésével, aki korábban a peredi szlovák középiskolában tanított. A nyolcéves magyar középiskolában az 1950/51-es iskolai évben három első osztályt ésegy második osztályt nyitottak.

  Az iskola az 1931-ben épített népiskola épületében kapott helyet. A tanítás során több akadályt is le kellett küzdeni. Komoly probléma volt a magyar tankönyvek hiánya, de a padokat is Peredről és Mocsonokról hozták az iskolába. A tanári kar tagjai viszont képesítéssel rendelkeztek, ami nagyban segítette az iskola működését. Varga Lipót korábban a peredi magyar nemzeti iskolában, Bukový Hedvig a mocsonoki szlovák nemzeti iskolában, Mészáros Ilona a farkasdi magyar nemzeti iskolában, Sörös Zsuzsanna pedig a zsigárdi nemzeti iskolában állt alkalmazásban. A tanítást október 11-től november 1-ig vörhenyjárvány miatt meg kellett szakítani. A következő tanév ismét sok változást hozott. Nemcsak igazgatóváltásra, de az iskola átszervezésére is sor került. Kiss Tibort Peredre helyezték át, így a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság Lőrinczy Lászlót nevezte ki igazgatóvá. 1951. november 5-i határozatával a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság Iskolaügyi Referátusa összevonta a nemzeti és a középiskolát, és így kilencéves egyesített (a dokumentumokban egységes) iskolát létesített. Ez esetben is csak a szlovák elnevezés volt feltüntetve az alapításról szóló dokumentumon: Jednotná deväťročná škola s vyučovacím jazykom maďarským v Žihárci.

   Az egyesítés a tanerő- és tanteremhiány következménye volt. Az iskola két tagozatból állt. Érdekességként említjük meg, hogy az iskola hivatalos pecsétje, amely körirata Stredná škola maďarská – Magyar Középiskola v Žihárci, az iskola nevének változásával nem változott.

Kiadta:

Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Zsigárd               

Felelős kiadó:

Mgr. Žiaček Adrianna                                        

Szerkesztő, szerző:

PhDr. Novák Veronika, PhD                        

Nyomdai előkészítés:

ATdesign, Kft.                                        

Nyomta:

Pelikán, Kft., Egyházgelle