logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  173/175 >>

Szent László - emlékév

15.1.2017 10:30 | Dr. Pukkai László

   A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.

   Majdnem fél évszázados trónharcok, belháborúk után lépett a trónra 1077-ben. I. Béla királynak, a száműzött Vazul-finak a fiaként látta meg a napvilágot.

   A seniorátus elve alapján foglalta el István trónját, tehát a család legidősebb férfitagjaként. Lánya Piroska, Komnénosz Mámus bizánci császár édesanyja volt. Elmondhatjuk, hogy I. László királyunknak a már említett belharcok, idegen beavatkozások következtében jóformán mindent elölről kellett kezdenie, beleértve a keresztény egyház újjászervezését, a törvényesség felújítását, a gazdasági élet normalizációját is.

   Szálfatermetű, nagyerejű vitézként a középkori magyar lovagiság megtestesítőjeként szerepel. Az 1074. március 17-én lezajlott belháború legfontosabb csatájában, a mogyoródi ütközetben I. Gézát segítve leszámol Salamon csapataival.

   Királyként az 1085-ös és 1091-es kunok elleni csatáiban megsemmisítő vereséget mér az ellenségre. A krónikák szerint 1241-ig ennek eredményeként Magyarországot kelet felől több támadás nem éri.

   VII. Gergely és II. Orbán pápa pártfogoltjaként befejezte Magyarországon a keresztény egyházszervezet kialakítását, át- és megszervezve a váradi és gyulafehérvári egyházmegyéket. Egyházi intézkedéseihez nem kérte a mindenkori pápa jóváhagyását. (Emlékezzünk a zárt királyi korona jelentőségére.)

   A korabeli hazai és külföldi krónikákon kívül a három megmaradt (ránk maradt) törvénykönyv a bizonyítéka annak, hogy határozott fellépésével, keménykezű uralkodóként drákói szigorúságú törvényekkel igyekezett visszaszorítani a bűnözést.

   Bölcs uralkodóhoz méltóan az előző fél évszázad zűrzavarában fellazult közbiztonságot erős kézzel állította helyre. A tolvajlást szigorúan büntette. Orrlevágás, fülvesztés vagy megvakítás várt a tolvajra. Abban az esetben a lopott, rabolt holmi meghaladta egy tyúk értékét, a bűnösre halál várt. De nem kerülte el a büntetés az orgazdákat sem, sőt büntette a bíráskodási visszaéléseket is.

   Visszaállította az István által felépített, de a trónharcokban széthullott központi királyi hatalmat is. Egyik legfontosabb cselekedete ezen a téren a dukátus (ducatus) megszűntetése volt. A dukátus királyság volt a királyság területén belül, hiszen az ország egyharmad része a király helyettesét, vagy utódját (az ifjabb királyt, a trón várományosát) illette, azokkal a szereplőkkel, akik a királyt is szolgálták.

   Elmondhatjuk, hogy az Árpád-ház későbbi uralkodói jó szándékkal ezt az intézményt felújították, mondván: az ifjú trónörökös tanulja meg az ország irányításának, vezetésének csinját-bínját. Csakhogy a királynak és az ifjabb királynak is voltak követői, támogatói, ma úgy mondanánk politikusai, akik nem mindig az ország érdekeit helyezték előtérbe.

   László király nővére férjének Horvátország királyának az elhalálozása után az országot a horvát rendek egy részének támogatásával a Magyar Királysághoz csatolták, s 1102-től 1918-ig a két ország perszonális únióban egyesült.

   A Dráva-Száva közti Szlavóniát is ő csatolta az országhoz. A bölcs uralkodó minden esetben szerénynek bizonyult, s nem tagadta, hogy a szükségnek megfelelően erős kézzel lépett fel az ország érdekében. A vele kapcsolatos írásos emlékek így idézik Lászlót: „Bűnös ember vagyok, hiszen a földi uralmat a legsúlyosabb bűnök nélkül nem lehet gyakorolni.”

   A középkori Magyarország egyik legnépszerűbb, és egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő uralkodójáról az utókor úgy vélte, hogy sok nehéz csatájában azért volt sebezhetetlen, mert az angyalok oltalmazták harc közben.

   Élete alkonyán számára a legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem volt fiú utódja. Először unokaöccsét, Álmost, majd annak bátyját, Kálmánt jelölte utódjául. Jó döntés volt – írták a krónikák, s állítjuk mi is. Váradon helyezték örök nyugalomra, III. Béla király közbenjárására 1192-ben szentté avatták.

Irodalom:
Csorba Csaba: A magyarok vezérei, 2008
Magyarország képes története, 2005
Képes magyar história, 2007
Takács Erika: Magyarország krónikája, 1961


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  173/175 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat