Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről 4. rész

   A Keresztelő Szent János székesegyház sírboltjában nyugvó Esterházyak

   Jelen számunkban folytatjuk a Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről szóló sorozatunkat, melyben eddig a város történelemben betöltött szerepét, a magyarországi katolicizmus központját és egykori egyetemét mutattuk be.  

   Az előző részben – a folyóirat 2018 júliusi számában – a nagyszombati Keresztelő Szent János katedrális ismertetésére került sor, melynek építtetője a Galántán született gróf Esterházy Miklós nádor. E csodálatos díszítésű templom szentélye alatti sírbolt a székesegyház mecénásának és családjának, valamint a jezsuita pátereknek szolgál örök nyugvóhelyéül, de további történelmi események titkainak őrzője is.

   Az Esterházyak, a 17. század török háborúi során emelkedtek a főnemesség sorába. Ragaszkodtak Magyarország Habsburg uralkodóihoz, kikben azt a kapcsot látták, mely hazájukat összekötötte a keresztény nyugati kultúrával. Ferenccel (1533-1604) kezdődött a fraknói ághoz tartozó „galánthai Esterházyak” felemelkedése, aki az esztergomi érsek udvarában vállalt tisztséget, majd szarvasmarhával, birkával, borral kereskedett, 1579-ben Pozsony megye alispánja lett. A magyarországi lutheránus egyház egyik fő támaszának számító Illésházy családból nősült, s így lutheránusként nagylelkűen adakozott Bornemissza Péter könyveinek kiadására is.

   Esterházy Ferenc fia Miklós (1582-1645) tanulmányait a jezsuiták iskolájában Vágsellyén végezte, majd a bécsi jezsuitáknál nevelték, aminek hatására katolizált. Apja kitagadta házából, de tehetsége és sikeres házasságai is segítették őt a társadalmi felemelkedésben. Katonának állt be, előbb báró, országbíró, majd gróf lett. 1625-ben a soproni protestáns országgyűlés, katolikus létére nádornak választotta meg.

Esterházy Miklós képe a pápai ősgalériából

   Amikor Esterházy Miklós megépíttette a pompás barokk jezsuita templomot, nem sejthette, hogy akit a kripta először befogad, az a fia, László lesz, a család feje, aki három unokatestvérével Ferenccel, Tamással és Gáspárral együtt, egyazon napon halt hősi halált az Aranyosmaróttól délre eső Nagyvezekénynél (a csata helyszínét emlékmű jelzi) a törökök ellen vívott az 1652. augusztus 25-i „ócska kis vezekényi csatában”. Esterházy Péter nevezi így a Harmonia caelestisben ezt a történelemben alig számon tartott ütközetet.  Az Esterházyakat, sokszor vádolták azzal, hogy csak pénzük van meg hatalmuk, de nem hullajtották vérüket századokon át a hazáért. A négy unokatestvér – halotti címerük ott függ a székesegyház falán – megfizette a borzalmas véradót. 

   Csámpai Ottó, egyetemi tanár a csatáról így ír: „Ali Musztafa esztergomi bég fosztogató hadjáratáról vonult vissza négyezer fős seregével és gazdag zsákmánnyal megrakott szekerekkel, miután kirabolták és feldúlták Aranyosmarót térségét. Forgách Ádám érsekújvári főkapitány azonnal fegyvereseket toborzott, akikhez a hajdúkon kívül a Zsitva-völgye falvainak lakói is csatlakoztak. Tétovázás nélkül tartott velük a háromszoros túlerőben lévő portyázó török ellen az Esterházy család nyolc tagja is. A kegyetlen mészárlást követő, mindkét felet súlyosan érintő veszteségek után a török sereg elmenekült, hátrahagyva 150 magyar rabot és a több szekérnyi zsákmányt.“

   Három hónappal a csata után Nagyszombatba gyűlt a magyar főnemesség színe-java. "Vörös posztóval földig béborított" társzekereken érkeztek a koporsók, amelyeket mintegy ötezer lovas vitéz kísért, őket fáklyás siratók követték, panaszos hangon énekelve. Latin és magyar gyászbeszédekben magasztalták a hős Esterházy fiúkat, akiket a székesegyház kriptájában négy ónkoporsóban helyeztek örök nyugalomra. Szomorú tény, hogy azóta a különböző hadi cselekmények idején katonák dúlták fel a kripta fülkéit, a családi szarkofágokat megrongálták. A csontmaradványok azonosítása napjainkig nem zárult le.

   2017. november 27-én kíváncsi tekintetektől kísérve, történelmi zászlók alatt a kismartoni Esterházy huszárezred, a visegrádi Szent György Lovagrend és Zoboralji Apródjai, Vermes István lovas íjász törzse, illetve jeles személyiségek díszmenettel, dobszóval, koszorúzással emlékeztek meg a csata 365-ik évfordulójáról. A székesegyházban az emlékező szentmisét Ján Orosch érsek és Kiss Róbert kanonok celebrálták.

A Szent György Lovagrend által 2017-ben Nagyszombatban szervezett megemlékezés díszmenete

   A vezekényi csata dramatizált változatát egy nemzetközi hagyományőrző művészeti csoport 2017 nyarán, Galántán a kastélyparkban, Takáč Zsolt alpolgármester irányításával magyar, szlovák és angol nyelven mutatta be nagy sikerrel.