Felvidéki rovásírásos emlékek 38. rész

   Tudós, rovásíró papok

   Dezsericzki Ince (1702-1763) nyitrai kegyesrendi (piarista) szerzetes, 1753-ban megjelent latin nyelvű történeti munkájában bemutatta Bél Mátyás betűsorát és a csíkszentmiklósi feliratot. Leírja, hogy egy Benedek nevű székelyföldi rendtársától hallotta, hogy annak nagyapját még az iskolában tanították a „hun-scytha” betűk írására.

   Zakariás János(1720-1772) Jezsuita szerzetes, hittérítő. Nagyszombatban született és Komáromban hunyt el. Peruban részt vett az indiánok kereszténységre térítésében. 1756. április 16-án levelet küldött Nagyszombatba, Bartakovics József nevű rendtársának.  A levél a Magyar Tudományos Akadémián található. Érdekessége, hogy latinul és magyarul íródott, de rovásírással írt latin szavakat is tartalmaz, ezeket a még nagyobb titkosítás érdekében balról-jobbra írja, de nem fordítja meg a betűket. Azért kellett titkosítani, mert a spanyolok indiánokkal szembeni kegyetlenségére utal.

   Bartakovics József(1722-1763) is felvidéki, a Nyitra megyei Szalakucon született. Nyitrán és Nagyszombatban tanult, Kassán a hittudományokat tanította. Zakariás János rendtársa és levelező társa.

   Fáy Dávid (1721-1767)Jezsuita szerzetes, hittérítő.Fájon született, Abauj-Torna vármegyében.Nagyszombatban tanult, majd ugyanott tanított 1753-ig. Brazíliában térített az indiánok között. „Más jezsuitákhoz hasonlóan Fáy Dávid is kiváló nyelvtehetséggel volt megáldva, a portugál mellett megtanulta a bennszülött indián törzsek által beszélt nyelveket is” – írja róla Rádiné Zsuzsa. Rovásírásos naplót vezetett az 1750-60-as évek brazíliai eseményeiről. 

   A jezsiuta rend felszámolása idején Pombal gróf, Portugália miniszterelnöke börtönbe vettette, rovásírásos naplóját is bűnjelként használták fel ellene. 46 éves korában hunyt el börtönben, Lisszabonban. Fehérné Walter Anna szerkesztő, rovásírás kutató igyekezett a napló nyomára jutni Portugáliában, de sikertelenül.