Felvidéki rovásírásos emlékek 27. rész

Tátrai kincskeresők rovásjelei

   Neidenbach  Ákos (1945) sikeres hegymászó és hegymászó oktató sok külföldi csúcson járt, de a Tátrához köti a szíve. Az itteni  mondákat gyűjtötte össze  Tátrai legendárium c. könyvében (2000). Ebből egy szép idézet, mely Isten kincseskamrájáról szól:  „…a Lomnici csúcs közelében lévő Héttorony nevű bérc belseje Isten kincseskamrája lenne, melyet a Barát (Mnich) sziklaalakja őriz. Csodás aranyállatokat, aranyból és drágakőből való gyümölcsöket rejt magában a rege szerint ez a sziklaüreg és szinte gondolkodhatnánk felette, igazán csak mese ez?  Nem kimeríthetetlen gazdag tárháza-e a Tátra mindazoknak a javaknak, melyek okosan felhasználva a Szepesség s az egész magyar haza vagyonosodását, boldogulását hatalmasan előmozdíthatják?”

   Ebben a könyvben találtam a következő rajzolatokat  a 66. oldalon.

   Dr. Győrffy István professzor rajza  egy, a Tátrában sziklára vésett különös jelcsoportról, amit feltehetőleg aranykeresők készítettek. Kincskeresők jelei a Magas Novy felső barlangjából. Sebestyén Gyula könyvében (Rovás és rovásírás, 1909/126 -128 ) felvidéki  mesterjegyek között találunk hasonlókat.

   A kincskeresők jegyei a rovásírás ismeretéről árulkodnak. A Hold ábrázolásban (Telehold és Újhold) a rovás D és B látható. Elszórtan még rovás SZ és D betűk. A jobb oldalon a rovás NY (latin D) alatt a  névjel lehet D, R, A, S vagy I, R, A, S  vagy az ÍRÁS szó összeróva.

   A bal oldalon az ANC latin betűk alatt szintén egy névjel, kapocs K és D  vagy az  aKaD szó.

   Bal oldalon a 68-as szám  alatt láthatunk egy latin betűs VA összerovást, mely jobbról balra olvasva rovásként értelmezve A5 is lehet.

   A  rajzról  Salgó Gabriella érsekújvári tanárnőtől, rovásírás oktatótól is kaptam fényképfelvételt, melyet ő a kézsmárki várban fényképezett. Ennek aláírása:  Hohe Nowy  felső barlangja falába vésve  1820 m t.sz.f.m. (tengerszint feletti magasság) másolta: Győrffy.