Felvidéki rovásírásos emlékek 26. rész

A Besztercebányai Biblia ábécéje 1806-ból

   Csallány Dezső, régész, nyíregyházi múzeumigazgató tette közzé 1972-ben. Az eredeti Biblia nincs meg, a másolat 1806-ban került a besztercebányai levéltárba, majd az 1920 után szétszóródott magyar levéltári anyagokból csak egyetlen lap került elő az ábécével. Németh Béla gerendási gyűjtő küldte ezt is Csallánynak, mint a Lőcsei rovásszöveget. (Erről a 13. részben, a 2016 márciusi számban esett szó).  Ferenczi Géza székelyudvarhelyi múzeumigazgató szerint a betűsort több XVIII. századi ábécéből másolták össze.

Rovásírásos gerenda Selmecbánya-Vihnyefürdőn, 1875 körül

   Czolner Béla, a Magyar Királyi Dalszínház titkára a Magyar Szó 1902. október 25-i számában A hun-székely írás, Újabb adatok című cikkében egy  rovásírásos gerendáról  tesz említést Selmecbánya-Vihnyefürdőn. Ezt a Harangozó Jancsi nevű kocsis fejtette meg, keresztnevek voltak, de Czolner Béla nem jegyezte le azokat. Forrás: Mandics György.

Alsókemence-Apor Gáspár levelei

   Szádeczky Lajos történész 1887-ben  Alsókemencén (APOR GÁSPÁR LEVELE...Nagy történészünk, Szádeczky Lajos már 1887-ben hírül adta, hogy a gróf Forgách család levéltárában. Alsókemencén rovásra talált. Idézve szavait: "Curiosumként fel kell említenem két durva hártyalevelet, mely leginkább is a székely rabonbánok idejéből szeretné származtatni magát. Belső lapján az ősi székely írás, hun szkytha betűk mintájára formált írásjegyek ékeskednek, kívül a XVII. század írásjellegével ez a felirat áll: Apor Gáspár levele..." (Századok, 21. - 1887 - 560. old.)
Némi kételyei voltak a levéltöredék hitelessége felől. Főleg a székely rovástól némileg eltérő rovásjegyeire alapozta ezt a kételyt. Ma már azonban tudjuk, hogy a besenyő rováshoz sokkal közelebb áll, mint a magyar rovásíráshoz. Bár szövege még eddig megoldatlan, kétségtelenül kapcsolható a Bessarábia és AI-Duna menti Besenyő Birodalom írásemlékeivel.APOR GÁSPÁR LEVELE...

   Nagy történészünk, Szádeczky Lajos már 1887-ben hírül adta, hogy a gróf Forgách család levéltárában. Alsókemencén rovásra talált. Idézve szavait: "Curiosumként fel kell említenem két durva hártyalevelet, mely leginkább is a székely rabonbánok idejéből szeretné származtatni magát. Belső lapján az ősi székely írás, hun szkytha betűk mintájára formált írásjegyek ékeskednek, kívül a XVII. század írásjellegével ez a felirat áll: Apor Gáspár levele..." (Századok, 21. - 1887 - 560. old.)

   Némi kételyei voltak a levéltöredék hitelessége felől. Főleg a székely rovástól némileg eltérő rovásjegyeire alapozta ezt a kételyt. Ma már azonban tudjuk, hogy a besenyő rováshoz sokkal közelebb áll, mint a magyar rovásíráshoz. Bár szövege még eddig megoldatlan, kétségtelenül kapcsolható a Bessarábia és AI-Duna menti Besenyő Birodalom írásemlékeivel.Abauj-Torna vármegye, jelenleg  Kassa vidéki járás) a gróf  Forgách  család  levéltárában két töredékes hártyalevelet talált. “Belső lapján az ősi székely írás, hun szkytha betűk mintájára formált írásjegyek ékeskednek,kívül a XVII. század írásjellegével ez a felirat áll: Apor Gáspár  levele…”

   A Révai lexikon szerint Apor a Pécz nemzetségből származik, 1283-ban Erdély vajdája, majd 1286-ban fellázadt IV. László ellen és elfoglalta a pozsonyi királyi várat, továbbá Tornát és Nyéket. A lexikonban szereplő Aporok között Gáspárt nem találunk, ez azonban nem zárja ki, hogy létezett.

   Szádeczkynek kételyei voltak a levéltöredékek  hitelessége felől, mert a betűk jellege némileg eltért a székely rovástól. Itt ismét találkozunk azzal az előítélettel, mint a Túróci Fakönyvnél, hogy ami nem Székelyföldről származó rovásírás, az nem lehet hiteles.

   Mandics György be is mutatja a levéltöredékeket, tőle tudjuk, hogy jelenleg a  Nemzeti Múzeum gyűjteményében vannak.