Összes cikk ebben a kategóriában  Összes cikk ebben a kategóriában
<<  159/167 >>

Felvidéki rovásírásos emlékek 25. rész

15.3.2017 13:09 | Friedrich Klára

Gellei imakönyv 

   Bár nem kifejezetten a magyar rovásírás betűinek felel meg, de azok közül többet felhasznál XVIII. századi Gellei Imakönyv. Gelle Dunaszerdahely környéki település a régi Pozsony megyében. A sok vitát kiváltott írásemléket Kecskeméti féle imakönyv-nek is nevezik.

   Hájos István Gáspár kegyesrendi (piarista) szerzeteshez  (1724-1785),  aki két évet Nyitrán is tanított, eljutott egy 16 oldalas imakönyv különös betűkkel,  kézírásos másolatban. Kalló Antal gellei plébános  levele szerint ezt ő  egy Kecskeméti nevű idős úr imakönyvéből másolta, négy példányban. 1771-ben Kecskeméti úr elindult a  Máriazelli Búcsúra  az  eredeti könyvvel, de neki és a könyvnek nyoma veszett.

   Hájos és Novota László piarista igazgató megfejtették a másolatot és megállapították, hogy abban  Szent Athanáziusz hitvallása, az apostolok hitvallása (Hiszekegy...), az Úri imádság  (Miatyánk..), az Angyali üdvözlet (Üdvözlégy Mária…), a Tízparancsolat és bűntudatra intő énekek vannak magyar nyelven.

   Fischer Károly Antal két másolatáról tud, egyik a  M.T.A.  kézirattárában, a másik a marosvásárhelyi Teleki Tékában. Fischer „magánhasználatra föltalált jegyeknek” tartja a betűket.

   A Gellei Imakönyvet nem tartja hamisítványnak Révai Miklós, a magyar történeti nyelvészet megalapítója. Ugyancsak kiáll az imakönyv hitelessége mellett  Toldy Ferenc és A magyar nemzeti irodalom története c. művének II. kiadásában, 1852-ben a „becses írás emlékeink” közé sorolja.

   Sebestyén Gyula A magyar rovásírás hiteles emlékei c. könyvében az imakönyvet hamisítványnak nevezi és megállapítja, hogy Kájoni János 1676-ban megjelent Cantionale Catholicum-ából van kiírva.

   Vitatom Fischernek azt a véleményét, hogy nem hasonlít a rovásírásra. Bár nem azonos hangértékkel, de alakilag hasonlít a  H, J, C, T, M, NY betű.

Összerovások:  HD, ÉI vagy ÉD, NyD, JD. Fejjel lefelé: NT, G, ZS.

Az M hangértékű jel feltűnik egy lőcsei céh 1626-os mesterjegy gyűjteményében.


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
Összes cikk ebben a kategóriában  Összes cikk ebben a kategóriában
<<  159/167 >>

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat
EGYETÉRTEK    Elutasítom