Egy részük felfegyverkezve csatlakozott...

   Pott ezredes jelentésében kiemeli a helyi lakosok szerepét az ütközetben: Sajnos, itt meg kell említenem, hogy a negyedi és farkasdi parasztok nemcsak mindenben segítették az ellenséget, hogy átkelhessenek a folyón, egy részük felfegyverkezve csatlakozott is az ellenséges hadoszlophoz, amely Zsigárd felé közelesett. Itt is voltak vadászok, akik védték a falut, hátulról megtámadták őket a kaszákkal és cséphadarókkal felfegyverkezett parasztok, és több vadász tetemét találtuk szúrt és vágott sebekkel, melyek az ő kaszáiktól származtak.

   A vesztes csatákat követően, a honvédség elvonulása után Wolgemuth 1949. június 22-én Zsigárdon kelt jelentése alapján Farkasdot ismét Pott ezredes dandárja szállta meg. A császári seregek megjelenése könyörtelen leszámolást hozott magával. A zsigárdi csatában részt vett önkéntesek közül a császári katonák felismerték egy személyt, akit a már előbb említett Pott jelentése szerint elfogtak és agyonlőttek. Feltételezésünk szerint az áldozat Seres Zsigmond volt, akit a halotti anyakönyvben található bejegyzés szerint Kamocsán fogtak ki a Vágból, és akin egy lőtt seb volt. Ugyancsak lőtt sebbel halt meg Csizmadia Mihályné, Szőcs Sándort viszont a császári katonák a betegágyában szúrták le.

   A császári katonaság rablását, fosztogatását dokumentálja a református egyház korabeli számadókönyvében található bejegyzés, mely szerint a katonaság június 22-én a parókiát feldúlta. A rablás során eltűnt 130 forintról szóló kötelezvény, valamint a feltört eklézsia ládájából és perselyéből 18 frt. és 45 krajcár.

Farkasd község monográfiája, 2002
/Részlet Bukovszky László tanulmányából/