A magyar rovásírás 38. rész

II. Rákóczi Ferenc és a rovásírás

   A fejedelmet állandóan kémek vették körül, amikor a francia királynak írt levelet, egy Longueval nevű tiszt az osztrákok kezére juttatta. Talán a kémek tevékenységének megnehezítésére, leveleinek egy részét rovásírással írta.

II. Rákóczi Ferenc

Képeslap: Magyar Nemzeti Múzeum

   III. Ahmed török szultán az osztrákoktól elszenvedett vereség után az őt támogató Rákóczinak és bújdosó társainak menedéket nyújt, Rodostóban egész utcasorokat bocsát a rendelkezésükre. Innen, a fejedelmi szállásról indultak a spanyol királyi udvarba a titkos értesítések, amelyeket feltételezhetően maga a fejedelem írt rovásírással. Egy Le Bon nevű futár vitte ezeket a leveleket, melyek a spanyol királyi levéltárban iktatásra kerültek. Csakhogy ez a Le Bon is tett egy kitérőt Bécs felé, és ott is bemutatta leveleket, ahol feljegyzést készítettek rólunk.

II. Rákóczi Ferenc összerovással (Dittler Ferenc)

   1920 táján egy jezsuita szerzetes, majd Fehér Mátyás Jenő történész kutatott a levelek után Franciaországban, de csak az iktatószámokat találták meg, a leveleket nem. Azonban meglétüket az osztrák adatok is bizonyítják, a kémnek „köszönhetően”.

Borító részlet Szakács Gábor lemezéről

   Egy másik adat is alátámasztja, hogy maga Rákóczi írta a spanyol udvarba a rovásírásos leveleket, ugyanis amikor a fiát, Józsefet II. Mahmud török szultán 1738-ban leendő fejedelemnek Erdélybe indította, a bécsi kormány több előkelő erdélyi urat elfogatott és házkutatást tartott náluk. Rákóczi Józseffel folytatott levelezésüket keresték és találtak is, ahogyan akkoriban nevezték, szkíta betűkkel készült irományokat. Sebestyén Gyula néprajzkutató írta, hogy a rovásemlékek eltűnését mesterségesen is siettette az, hogy a bécsi kormány Erdélyt rendőri felügyelet alá helyezte, és a rovásírást gyanút keltő titkos írásnak minősítette.

   Fehérné Walter Anna és Sebestyén Gyula nyomán.

   Szakács Gábor Rákóczi él c. lemeze ingyen letölthető innen: https://archive.org/details/rakoczi_el