A magyar rovásírás - 36. rész

A Rohonci Kódex rejtélye, II. rész 

Először is egy elírásomat szeretném javítani: a Rohonci Kódex nem 224 oldal, hanem 224 lap, tehát 448 oldal.

   Folytatás: Fischer Károly Antal nem kételkedik Szabó Károly véleményében, aki szerint a Rohonci Kódex Literáti Nemes Sámuel hamisítványa. Szabó Károly a 19. század neves történésze, Literáti Nemes Sámuel pedig szintén 19. századi műgyűjtő, régiséggyűjtő, akit magyar érzelmei miatt főként a Habsburg párti hivatalosságok, de sajnos mások is, hamisítónak bélyegeztek.

   A kódex-el kapcsolatban olvasható az a vélemény, hogy erősen használt állapota arra utal, gyakran forgatták, olvasták, mint ahogyan az imakönyveket vagy a Bibliát szokás, tehát nem egyedi darab volt.  Szakács Gábor rovásíráskutató véleménye ezzel szemben az, hogy a kódex a megfejtői próbálkozásoktól került ilyen rossz állapotba, hiszen többször volt külföldön tanulmányozás miatt hosszabb ideig és nem tudunk róla, hogy különösebben védték volna, vagy biztosítást kötöttek volna rá. Egy cseh kutató például a Tudományos Akadémia könyvtárában 32 oldalt kitépett belőle és ezeket a lapokat egy évre magával vitte! Munkácsy Mihály nagy festőnk másfél évre vitte magával Párizsba, ahonnan csak a kódex egyik alapos kutatója, Némäti Kálmán sürgetésére került vissza 1892-ben. Egyetértek azzal, hogy a kódex egyetlen darab, legfeljebb 1-2 másolat készülhetett belőle.

   A kötet mindmáig legalaposabb kutatója Némäti Kálmán tanár, könyvtáros, történelem kutató (1855-1920). Több más, őstörténettel foglalkozó műve mellett 1892-ben adta ki a ROHONCZI CODEX TANTÉTEL című művét. Ebben megvédi a kódexet a hamisítvány bélyegtől, rendszerezi és külön táblázatokban feltünteti a jeleket. A Bevezetőben írja: „Jóllehet a Rohonczi Codex képezi magyarságunk eredetének sarkalatos kérdését: mindazonáltal elsőrangú tudósaink közül is csak kevesen ismerik ezt a keleties írásmódú keresztény imádságos könyvecskét, azok sem igazság szerint…”

   Némäti Kálmán tantétele pedig ez: „A Rohonczi Codex Minden Ízéban Magyar”.   

Folytatjuk: Friedrich Klára

A Húsvét alkalmához illő kép a kódex-ből, a 26. lapról