A felsőszeli Árpád-kori templom – II. rész

Zsigmond király 1426. évi oklevelének hátoldala - Forrás Hungaricana

   Felsőszeli nagyközség történetét taglaló 19. és 20. századi írásokban egy érdekes nézet ütötte fel a fejét, miszerint Árpád-kori templomunk helyett már az 1524-es évben újat kellett építeni.

    Ez a szemlélet az 1896-ban kiadott, Borovszky Samu szerkesztette Pozsony vármegye című kötetben jelent meg először, amikoris Vende Aladár segédszerkesztő a Felsőszeliről szóló szócikkben ezt írta falunk római katolikus templomairól: „V. István 1271-ben...az egész helységet a nevezett [Szent Emmerám] egyháznak adományozza. Ez okiratában Scele néven szerepel, templomával együtt. ...Róm. kath. temploma a község fennállása óta már a harmadik. Hogy mikor pusztult el az ősi templom, melyről már fent megemlékeztünk, nem tudható. Második temploma 1524-ben épült; ugyanis lebontása alkalmával, ajtaja fölött az 1524. évszám volt látható, harangján meg az 1401. évszám volt olvasható. ...A mai templomot, mely akkor magas, sugár toronynyal volt ellátva, Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette.“

   Vende Aladár segédszerkesztő a Magyarország Vármegyéi és Városai monográfiasorozatban több kötet számára írta meg a városok és községek történetével foglalkozó fejezeteket, amelyekhez az anyagot a helyszínen végzett személyes kutatásai alapján gyűjtötte össze. Tehát a vármegyénket taglaló kötetben publikált 1524. évi „második templom“ építését is vélhetően helyi adatközlőtől hallotta.

   Az 1524-es templomépítést másodikként a „Felsőszeli története“ címet viselő rövid tanulmányban egy névtelen szerző említette. Ő így írt a falu római katolikus templomairól: „...a községnek első temploma már 1271-ben megvolt ! ...Felsőszeli első templomát nem tudjuk, hogy mikor építették. Az leégett I. Miksa dragonyosai dúlása alatt az 1490-es években. A második templomot 1524-ben építették fel, a reformáció előtt. Hogy miért és hogyan pusztult el a második templom, nem tudjuk. ...Esterházy Ferenc építette Felsőszelinek a jelenlegi templomát.“

   Ez az írógéppel írott hét oldalnyi szöveg, amely 1960 táján közkézen forgott falunkban, szintén egy 1524. évi templomépítésről beszél, vélhetően a Pozsony vármegye című monográfia falunkról szóló szócikke nyomán.

   Az említett két írás alapján akár el is könyvelhetnénk magunkban, hogy 1524-ben valóban egy új templom épült Felsőszeliben.

Szabó János plébános kéziratának az 1524. évi temlomjavítást említő lapja

   Igen ám, de létezik egy ezeket korban megelőző harmadik híradás is, amely teljesen más megvilágításba helyezi a mondott évben történteket. Ez pedig az 1788-tól 1819-ig Nagyfödémesen szolgáló Szabó János római katolikus plébános feljegyzése. Ő a saját plébániájának történeti eseményeit feldolgozva kitér egynémely csallóközi és mátyusföldi templom múltjának ismertetésére is. Ősi Árpád-kori templomunkról ezt írja: „De aetate vero prioris templi Fölső Szeliensis testimonium perhibent et aenea tabella, qvae suprea portam ejus interne mureo unissa erat, inscriptionemq[ue] Reparata anno 1524, ostentat...“ Vagyis magyarul: „A korábbi fölsőszeli templom koráról pedig az az érctábla vall, amelyet belülről beépítettek a bejárat fölé, s »1524-ben javíttatott« a felirata.“

   Amint láthatjuk, Szabó János plébános mondata nem templomépítésről, hanem templomjavításról beszél. Ne feledjük, hogy ő az 1775-ben emelt új, ma is létező római katolikus templom felépítése után tizenhárom évvel érkezett nagyfödémesi szolgálati helyére, tehát a korábbi felsőszeli templomnak az 1524-ben csupán javított templomot mondja. A szöveg megfogalmazása azt sugallja, mintha a plébános maga is látta volna ezt a táblát. Történhetett ez pedig azért, mert az Árpád-kori templomot nem bontották le az 1775-ös új templom építésekor, hanem akárcsak a mellette lévő temetőt, sorsára hagyták. Ezt a tényt még a 20. század második felében történő elmondások is igazolták annakidején, mondván, hogy az építmény falcsonkjai még a 19. század közepén is álltak a földfelszín közelében.

   Szabó János nagyfödémesi plébános feljegyzései, amelyben az „1524-ben javíttatott“ tényt is közli, latin nyelven íródtak. Ezt a kéziratos művet az utána következő plébánosokon kívül más személy nem láthatta és nem olvashatta, merthogy az a nagyfödémesi plébánián várta, hogy közel kétszáz év múlva, 1999-ben végre könyv alakban, magyar nyelven is megjelenhessen. Szabó János plébános mondatát olvasva egyértelművé válik, hogy Felsőszeliben soha nem létezett 1524-es építésű „második templom“, és a mai római katolikus templom közvetlen elődje az a Dudvág folyó mellett álló ősi Árpád-kori eklézsia volt, amelyet 1524-ben csupán javítottak. Az 1999-ben kiadott könyv címe: Szabó János - Borsos Mihály A nagyfödémesi plébánia múltjából (1812;1945). Szabó János plébános latin nyelvű kéziratát Varga Erzsébet (*1951-†1999) műfordító, költő fordította magyar nyelvre.

   Szabó János plébános által leírt pontos tényállás ismeretében azt kell mondjuk, hogy Vende Aladár segédszerkesztőnek csupán hézagos információi voltak az 1524-es évet illetően. Úgy látszik felsőszeli illetőségű adatközlője nem volt kellően tájékozott az ügyben, ezért kötötte a segédszerkesztő egy pontatlan elmondás alapján egy új „második templom“ építéséhez az ominózus évet. Ennek utána már az is érthető, hogy miért nem tudott a falunkról szóló szócikk írója az ősi Árpád-kori templom pusztulásának évéről. Egyszerűen azért nem tudott róla, mert ez az ősi egyház nem pusztult el, hanem 1524-ben újjáépítve tovább szolgált egészen 1775-ig.

Zsigmond király oklevele 1426-ból - Forrás Hungaricana

/folytatás következik/