Ingatlanok ajándékozása kiskorú gyermekeknek

   Bár az ingatlanok átruházására a gyakorlatban legtöbbször felnőtt, cselekvőképes személyek között került sor, munkám során előfordult, hogy az ügyfelek az ingatlanok gyermekeknek, unokáknak történő ajándékozása felől érdeklődtek. Tapasztalatom szerint sokakban felmerül a kérdés, hogy kiskorú gyermekeknek vajon lehet-e családi házakhoz, lakásokhoz vagy földterületekhez fűződő tulajdonjoguk, miközben az általános közhiedelem erre jellemzően nem helyesen, nemlegesen válaszol. Jelenlegi rovatunk a kiskorú gyermekek tulajdonlási jogát támasztatja alá, és egyben útmutatást ad az ingatlanok kiskorú gyermekeknek történő ajándékozásához.

   A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a természetes személy jogképessége születésével jön létre; ezzel a jogképességgel rendelkezik a megfogant gyermek is, amennyiben élve születik meg. A jogképességet, amely azt jelenti, hogy minden embernek lehetnek jogai és kötelezettségei, így tulajdonjogai is, nem szabad összekeverni a személy cselekvőképességével. A cselekvőképességet, amely a jogok megszerzésére és a kötelezettségek vállalására irányuló jogügyletek elvégzésére való képességet jelenti (jogi cselekvőképesség), az emberek teljes mértékben nagykorúságuk elérésével, azaz a tizennyolcadik életév betöltésével szerzik meg. Ezen életkor betöltése előtt a nagykorúság és ezzel a teljes cselekvőképesség csak házasságkötéssel szerezhető meg, az is csak a 16. életév betöltése után.

   A kiskorúak cselekvőképességével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a kiskorú gyermek csak olyan jogi cselekvőképességgel rendelkezik, amely jellegénél fogva az életkorának megfelelő értelmi és akarati érettségi szintnekfelel meg. Ez aprópénzre váltva annyit jelent, hogy a gyermek ugyan szabadon vásárolhat magának a boltban édességet, viszont egy ingatlan adás-vételi vagy ajándékozási szerződését már nem írhatja alá, noha születésétől fogva ez az ingatlan a tulajdonában lehet. Az ilyen eseteknél kell segítségül hívnunk a Polgári, valamint a Családjogi Törvénykönyv azon rendelkezéseit, amelyek a kiskorú gyermekek törvényes képviseletéről rendelkeznek. A Tt. 36/2005 számú, a családról szóló törvény (Családjogi Törvénykönyv) 28. §-a szerint a szülői jogokat és kötelezettségeket mindkét szülőegyüttesen gyakorolja, és ezen belül a gyermek megfelelő érdeképviselete mellettegyütt biztosítja a gyermek ellátását, képviseletét és a gyermek tulajdonának a kezelését. Válás esetén vagy az egyik szülő elhalálozásakor, illetve korlátozott cselekvőképességekor a szülők együttes képviselete bizonyos kivételekkel módosulhat, ezeket a kivételeket viszont a szűkös terjedelmi korlátokra hivatkozva javaslom mindig egyénileg elbírálni.

   Visszatérve a kiskorú törvényes képviseletére, fontos megjegyezni, hogy az ajándékozási szerződést a kiskorú nevében mindkét szülő írja alá, a kiskorú nevének a feltüntetésével. Ez abban az esetben érvényes, ha az ajándékozó személye nem azonos a kiskorú törvényes képviselőjének a személyével, tehát ha az ingatlant pl. nagyszülő, rokon vagy bármelyik harmadik személy ajándékozza. Amennyiben viszont az ajándékozó személye a szülő lenne, aki egyben a kiskorú törvényes képviselőjeként is eljár, az ajándékozási szerződés aláírása lényegesen bonyolultabbá válik. Ebben az esetben, mivel a szülő az egyik oldalon ajándékozóként, a másik oldalon viszont a gyermek törvényes képviselőjeként szeretne eljárni, a fennálló érdekütközés miatt a Polgári Törvénykönyv 30. §-t, valamint a Családi Törvénykönyv 31. §-t kell alkalmazni. Ezek a törvényes rendelkezések kimondják, hogy ha érdekütközésre kerül sor a törvényes képviselő és a képviselt személy érdekei között, a szerződés aláírása előtt a bíróságon a kiskorú külön képviselőjének, gyámjának a kirendelését kell előbb indítványoznunk. Ez a megszokott szerződéses viszonyok megkötésével kapcsolatos viszonylag gyors gyakorlattal ellentétben időben, és esetlegesen költségekben is külön terhet róhat a jogügylet elvégzésére.

   Mindemelett függetlenül attól, hogy a szerződést a kiskorú nevében a szülők mint törvényes képviselők vagy a bíróság által kirendelt gyám írja alá, egy esetleges ajándékozási szerződés aláírása a kiskorú gyermek vagyonával való nem mindennapos rendelkezésnek számít. Ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv 28. §-a szerint a szerződés aláírását követően újabb bírósági beadvánnyal kell élnünk, amely keretein belül a bíróság jóváhagyja a kiskorú gyermek vagyonával való rendelkezést, tehát az ajándékozási szerződés megkötését. Szeretném megjegyezni, hogy az erre vonatkozó bírósági határozat nélkül a földhivatal minden bizonnyal elutasítaná a kiskorú gyermek ingatlanhoz fűződő tulajdonjogának a bejegyzését, ezért erre a fontos lépésre mindig gondoljunk.

   Összegezve a felsorolt tudnivalókat és alapvetéseket egyértelműen kimondhatjuk, hogy kiskorú gyermekeknek is ajándékozhatunk ingatlant, viszont a szükséges törvényes feltételek teljesítése miatt ezekre a jogügyletre lényegesen hosszabb határidőket hagyjunk, amelyek bizonyos esetekben akár az egy éves időtartamot is megközelíthetik.