Országos emlékünnepély Galántán

   A Magyar Kultúra Napja alkalmából január l9-én országos ünnepséget szervezett a Csemadok, amelynek keretében olyanok részesültek elismerésben, akik tevékenységükkel hosszú évtizedeken át kultúránkat gazdagítják.

   A rendezvényt Dráfi Mátyás szavalata nyitotta meg, Kölcsey Ferenc Himnuszát hallhattuk tőle, videóról. A vendégek köszöntése után Szabolcs Attila, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében szólt. Elmondta, hogy a Himnusz megírásának évfordulója mellett ebben az évben egy fontos évfordulóra is emlékezünk: száz évvel ezelőtt mondta el híres védőbeszédét Apponyi Albert, amely ugyan nem járt sikerrel, de a nagyhatalmak terve sem vált be, hiszen kultúránkat, létünket máig megőriztük.

   Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke köszönetet mondott azért a közösségi munkáért, aminek eredményeképpen a Csemadok méltóképpen ünnepelhette alapításának 70. évfordulóját. Kiemelte: történelmi tény, hogy a szövetség négy évtizeden keresztül mindenesként állt a felvidéki magyarság mellett, érdekérvényesítő szerepet is felvállalva. A rendszerváltást követően a megváltozott körülmények között kellett működnie. De a Csemadok túlélte ezt az időszakot is. Az utóbbi években a magyar állam segítségének köszönhetően jobb körülmények között dolgozhat. Beszédében kiemelte, hogy az idei év a tisztújítás jegyében zajlik majd. Kérte a tagságot, hogy kellő alapossággal válasszák ki az új vezetőket, és ügyeljenek a programok kidolgozására. Bárdos Gyula arra kérte a jelenlévőket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minél több gyermek tanuljon magyar iskolában. Kitért a parlamenti választások fontosságára is, mindenkit kérve, vegyenek részt a választáson.

   Az ünnepi beszédeket követően a Vásárúti Dalárda Zsapka Zsolt vezetésével Vásárút környéki dalokat adott elő, majd a Csemadok Életmű Díj átadására került sor.

   Elsőként Méry Margit néprajzkutató vette át az elismerést, aki elsősorban a szlovákiai magyar népviseletek feltérképezésében és bemutatásában ért el jelentős eredményeket.

   Mészáros Győző mérnök is ebben az elismerésben részesült. Ő az 1970-es évek végétől tagja a Csemadok Galántai Területi Választmányának (korábban Járási Bizottságának) és az Országos Tanácsnak is.

   A díjátadást követően a deáki Bukovsky Dorottya tolmácsolásában Márai Sándor Halott beszéd című verse hangzott el.

   A szavalat után Metzner Valéria, a Csemadok Rétei Alapszervezetének volt elnöke és Teleki Béla, a fülekpüspöki helyi szervezet krónikása, a Palóc Néptáncegyüttes és az Apró Palóc néptáncegyüttes volt vezetője vették át az elismerést.

   A Csemadok Életmű Díjak átadója után a Lukanényei Citerazenekar a Kodály Zoltán által gyűjtött lukanényei népdalokból álló csokrot, valamint a Radetzky-indulót adta elő nagy sikerrel. A citerazenekar fellépése után átadták a Csemadok Közművelődési Díjakat is. Ebben az elismerésben az alább felsoroltak részesültek:

   Józsa Mónika karnagy, egyetemi oktató, Tömösváry Mária, az óbásti Palóc Menyecskék asszonykórust vezetője, Remák Béla, a Csemadok Szepsi Alapszervezete néprajzi részlegének vezetője, Tóth Ágnes, ragyolci hagyományőrző, a ragyolci Jázmin Női Kar karnagya, Tóth László, a Lukanyényei Citerazenekar vezetője, Zsapka Zsolt, a verséneklő Kor-Zár együttes alapító tagja, a Vásárúti Dalárda vezetője.

   A Csemadok Közművelődési Díjak átadója után a Kor-Zár együttes előadásában többek között Tompa Mihály A gólyához című költeményét hallhattuk.

   A Gyurcsó Istvánról elnevezett díjat idén Molnár László vehette át. Évekig dolgozott a Szőttes szervezőtitkáraként, majd a Csemadok színházi szakelőadója, a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz szervezője volt. Szervezte az amatőr énekesek és zenekarok Melódia néven meghirdetett versenyét is. Hangja ismert a rádióból, de számos esztrádműsor előadójaként, valamint műsorvezetőként is közkedvelt. Molnár László a díj átvétele után Gyurcsó Istvánra emlékezett, aki a Csemadokban kollégája volt, s tiszteletére a Költő kérdez című versét adta elő.

   Végezetül átadták a Fábry Zoltán Díjat is, melyet olyan nem felvidéki személyiségek kaphatnak meg, akik sokat tesznek a Csemadokért és a felvidéki kultúra érdekében. Az idei díjazottat, Erdei Pétert Szalai Szilvia, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke méltatta. Erdei Péter a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatójaként segíti a felvidéki kórusok vezetőit, rendszeres részvételt biztosít számukra különböző szakmai továbbképzéseken. Neki köszönhető, hogy Galánta és Kodály szülővárosa, Kecskemét eredményes, baráti kapcsolatot ápol.

   A díjátadó után a kitüntetettek nevében Mészáros Győző mondott köszönetet.

   A rendezvény a Galántai Kodály Zoltán Daloskör előadásával ért véget. A közönség a kórussal együtt énekelte Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc csodálatos művét, a Himnuszt.

Csemadok Galántai TV

   JÓZSA MÓNIKA, Közművelődési Díj

   Józsa Mónika egyetemi oktató, karnagy 1959. november 30-á született Vágán. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett. A galántai zeneiskolában tanult hegedülni. A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének-zene tanári és karvezetői oklevelet, majd a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán doktori fokozatot szerzett. 1992-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója.

   Diákként a különböző vers- és prózamondó versenyek sikeres szereplője, majd a Kodály Zoltán Gimnázium népi zenekarának a prímása volt. 1972-től szülőfaluja katolikus templomának kántora. 1981-től 1994-ig a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium leánykórusának, 1986-tól 1993-ig az Ifjú Szívek Magyar Művészegyüttes énekkarának volt a karnagya.

   1982-től vezeti a Galántai Kodály Zoltán Daloskört. 1980-tól a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának énekese, szólamvezetője és karnagya, majd 2006-tól az énekkar művészeti vezetője.

   1992-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusának a karnagya, több tanulmány és cikk szerzője.

   MÉSZÁROS GYŐZŐ, Életmű Díj

   Mészáros Győző 1950. április 14-én született Pereden. Gimnazistaként aktív tagja volt a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium kultúrcsoportjának, valamint a Csemadoknak is. Mezőgazdasági mérnökként működési helyein - Negyeden, Nádszegen, Tornócon is aktív tevékenységet fejtett ki az egyes településeken működő alapszervezeteink vezetőségeiben. Negyeden egy ideig ő volt az alapszervezet elnöke. Lakóhelyén, Deákin több évtizede tagja szervezetünk vezetőségének. Régiónk és a Felvidék egyik legnagyobb alapszervezetének hosszú évek óta alelnökként fontos mozgatója, irányítója.

   A Csemadok Galántai Járási Bizottságának, majd Területi Választmányának az elnökségében az 1970-es évek végétől aktív tevékenységet fejt ki, és azóta tagja Szövetségünk Központi Bizottságának majd Országos Tanácsának. A különböző országos, regionális, járási vagy helyi rendezvények sikeres megvalósításából már hosszú évek, évtizedek óta tevékenyen veszi ki részét, mindig számíthatunk segítségére.