Galántán és Mátyusföldön 2018-ban is Kodály Zoltán jegyében

   A múlt évben az egész világ zeneszerető közönsége valamilyen módon emlékezett a világ egyik legnagyobb magyarjára, a világhírű karmesterre, zeneszerzőre, népdalgyűjtőre, népzenekutatóra, Kodály Zoltánra. Születésének 135. és halálának 50. évfordulója kapcsán az UNESCO a 2017-es évet Kodály Zoltán Emlékévvé nyilvánította.

   Rendezvények egész sorával adóztunk mi is Galántán és Mátyusföldön Kodály emlékének, igyekeztünk őrizni, ápolni és elsősorban továbbadni azt a szellemi örökséget, amit ránk hagyott.

   Egyik fontos üzenetéhez igazodva mi is Kodály Zoltánnal együtt valljuk és hirdetjük, hogy „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi önmagának.”

   Nemcsak a „Mester” ezen gondolatai, hanem két, városunkhoz, Galántához kötődő kerek kodályi évforduló vezérelt bennünket akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy Galántán a 2018-as évet is Kodály szellemében kívánjuk zenei téren gazdagabbá tenni.

   Május 30-án lesz 75 éve, hogy Galánta Városa Kodály Zoltánt Díszpolgárává fogadta születésének 60. évfordulója alkalmából, valamint 85 évvel ezelőtt, 1933. október 23-án a Budapesti Filharmónia Társaság megalakulásának 80. évfordulója alkalmából rendezett hangversenyen csendültek fel csodálatos művének, a Galántai táncoknak az ütemei első alkalommal a nagy nyilvánosság előtt.

   Az azóta eltelt 85 év alatt Kodály Zoltán az egész világgal megismertette városunk nevét, amiért nekünk utódoknak illik örökké hálásnak lennünk.

   2018. május 25-27-én Kodály Zoltán Galánta Díszpolgárává avatásának 75. évfordulójáról ünnepi rendezvénysorozattal emlékezett Galánta és a Mátyusföld zeneszerető, Kodály Zoltánt tisztelő lakossága.

   Pénteken délelőtt a neogótikus Esterházy kastélyban az Emlékkonferencia előadói, Kertész Attila, a Magyar Kodály Társaság elnöke Józsa Mónika, karnagy és Mézes Rudolf Kodály Zoltán Galánta Díszpolgárává avatásának történetéről, a felvidéki magyar kórusélet jelenéről és jövőjéről, valamint a Magyar Kodály Társaság céljairól szóltak, majd a rendezvény résztvevői közösen megkoszorúzták a Városi Parkban Kodály Zoltán emlékművét. A koszorúzáson Bukovszky László, az SzK kormányhivatalának nemzeti kisebbségi kormánybiztosa mondott ünnepi beszédet.

   Délután a városháza előcsarnokában került sor a Kodály életét és munkásságát bemutató „Örvendjen az egész világ!” című kiállítás ünnepélyes megnyitójára, majd az esti órákban a VMK színháztermében a Kecskeméti Énekes Kör, a Dombóvári Kapos Kórus, a galántai Kodály Zoltán Daloskör, a Peredi Női Kar és a Galántai Alapiskola Gyermekkarának, valamint neves magyarországi szólistáknak a közreműködésével ünnepi hangverseny zajlott, melyen ünnepi beszédet Kertész Attila tartott.

   Szombaton a külföldi vendégegyüttesekkel Kodály Zoltán nyomában jártunk Galántán, Nagyszombatban és a Zoboralján, hogy azután este az egykori adatközlők utódaival a felsőszeli kultúrházban népzenei est keretében találkozzanak magyarországi vendégeink. Az alsó- és felsőszeli, a diószegi, a peredi és a vízkeleti énekesek, népzenészek a magyarországi vendégegyüttesekkel közösen egy a „Mester”-hez méltó csodálatos műsorral emlékeztek a népzenekutató, a zeneszerző, a karnagy és esetenként a nyelvész Kodály Zoltánra. Az est ünnepi szónoka a világhírű karnagy, a kecskeméti vendégkórus vezetője, régi jó ismerősünk Erdei Péter volt.

   A rendezvénysorozat vasárnapi záró eseményén a zsigárdi református templomban vendégeinknek és a szintén több évtizede a felvidékre hazajáró Kertész Attilának, a Magyar Kodály Társaság elnökének a közreműködésével Kodály egyházi műveibe hallgathattak bele az érdeklődők.

   A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Táraságának vezetésével közösen ismét sikerült művészi élményekben gazdag napokat szerezni a kórusmuzsika és a népzene szerelmeseinek a Mátyusföldön.