Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő

   A Csemadok Vízkeleti Alapszervezete június végén már nyolcadik alkalommal adott otthont a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet által kétévente megrendezésre kerülő Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő mátyusföldi területi seregszemléjének.

   A rendezvényen vendégként részt vett Mézes Rudolf, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke, Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Mészáros Győző, a Csemadok Országos Tanácsának tagja és Botló Péter, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnökségi tagja, valamint a fellépőket elkísérő szülők, barátok, ismerősök.

   A vetélkedőn két korcsoport szerepelt. Az elsőben 10 alapiskolás szólista és egy népdalkör, a másodikban, a felnőttek korcsoportjában pedig egy szólista, egy hangszeres szólista, öt népdalkör és egy citerazenekar lépett fel.

   A népzenei vetélkedőn csodaszép felvidéki gyűjtésű magyar népdalok hangzottak el. S mikor a szereplők átszellemülten énekelni kezdtek, csak a dallamra, a szövegre és a tartalomra figyelve, az olyan volt, mintha az angyalok énekeltek volna. Mert éneklés közben tisztul a lélek, és közelednek egymáshoz az emberi szívek. Csodálatos pillanatok ezek, melyet csak az érezhet, az él meg igazán, aki énekel, egy idő után aztán a közönséget is rabul ejti ez a csodálatos érzés.

   Üdítő látvány volt a színpadon látni a sok fiatal szólóénekest. Beigazolódott az a Kodály-idézet, melyet a vízkeleti énekkar alapító tagjai 45 évvel ezelőtt, 1972-ben mottóként választottak, mely öröklődik, és minden énekversenyen újra és újra beigazolódik: „A nép dala el nem múló életet hirdet.”  A seregszemlén minden korosztály képviseltette magát – a kis elsőstől az alap – közép – és főiskolás fiatalon keresztül egészen a nyugdíjas korúakig. Unoka, szülő, nagyszülő együtt énekelt, tehát a folytonosság nem szakadt meg. Ennek lehettünk tanúi a vízkeleti Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő utolsó előtti területi fordulóján.

   A seregszemle végén a háromtagú zsűri értékelése következett. Hriagyelné Pelle Andrea, a zsűri elnöke a jövőre nézve jó tanácsokkal látta el a népdalkörök vezetőit és az énekeseket, majd a jobbítás céljából egy-két hiányosságra is felhívta a szereplők figyelmét. Bíró Huszár Ágnes, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet népzenei adattárának vezetője az intézetben feldolgozott népdalok hozzáférhetőségét ismertette, s gyakorlati tanáccsal szolgált azzal kapcsolatban, hogyan segítheti a népzenei adattár a csoportvezetőket a népdalcsokrok kiválasztásakor és összeállításakor. Végül Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Művelődési intézet szakmunkatársa, aki szintén tagja volt a zsűrinek, elismerően szólt a dalosok és a népdalkörök szép teljesítményéről.  Majd a zsűri nevében köszönetet mondott a Csemadok Vízkeleti Alapszervezetének a gördülékeny, rugalmas szervezésért. Végül a szólistáknak és a népdalkörök vezetőinek emléklappal köszönte meg a fellépést. A továbbjutók ősszel Pereden találkoznak a népzenei vetélkedő országos elődöntőjén.

   Szép volt a vasárnapi vízkeleti „dalostalálkozó”. Béke, Felsőszeli, Nagymácséd, Naszvad, Nemeskosút, Réte, Szenc, Taksony, Pered és Vízkelet dalosai léptek színpadra, akik számára fontos a népi kultúra, a népdal, a népzene, fontos számukra az, hogy találkozzanak, fontos az, hogy közösen, énekeljenek, értéket őrizve, átörökítve azt a múltból a ma emberének - tiszta forrásból, tiszta lélekkel és őszintén. Köszönet nekik ezért!