Az 1960-as években házaknál énekeltek, gyűjtögették azokat a dalokat, melyeket elődeik daloltak egy-egy összejövetel alkalmával. Gyűjtötték Czuczor Gergely, Petőfi Sándor megzenésített verseit, és nagy tisztelettel énekeltek egyházi énekeket is. Az 1969 -71- es években szerettek volna a nyilvánosság előtt is bemutatkozni, emlékezni Andód falu nagy szülöttére, Czuczor Gergelyre.
Az éneklőcsoport 1972-ben a Nőszövetség mellett működött, 12 tagból állt, ekkor vette fel az Aranykalász nevet.1974-ben a Csemadok égisze alatt folytatták tevékenységüket, tudatosítva azt, hogy nem sokat ér, ha külön-külön dalol egy-egy falubeli csoport. Szebb, ha többen együtt dalolnak, hisz a dal összeköti az embereket, és a nemzetek barátságának szimbóluma, ami megmarad az utókornak.
1976-ban részt vettek a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny besenyői elődöntőjén. Két év múlva Ebeden, a verseny következő évfolyamában a 2. helyezést érték el. Rendszeresen szerepelnek a járási dal- és táncünnepélyeken is, legutóbb a szőgyéni Akácosban. Két alkalommal léptek fel a szímői Vág-menti találkozón, szerepeltek a X. Dunamenti Fesztiválon, Köbölkúton, valamint a XIII. Szent István Napokon, Tardoskedden. Több alkalommal kaptak meghívást a folklórcsoportok Veľké Zálužin /Ujlacké slávnosti/megrendezett találkozójára, énekeltek az érsekújvári kolbászfesztiválon, és bemutatkoztak a Csemadok által szervezett nótafesztiválon is. Gyakori vendégei a magyarországi Nagykovácsi testvérközség kulturális rendezvényeinek, ünnepségeinek.
Az Aranykalász asszonykórus éneklőkedve a mai napig töretlen. Rendszeresen fellépnek a falu ünnepségein, rendezvényein. A helyi Czuczor Gergely Könyvtárban találkoznak heti rendszerességgel, éneklik a régi szép népdalokat, katonanótákat. Áldozatkész munkájukért és a község képviseletéért Czuczor Mária polgármesterasszony 2014-ben köszönőlevélben fejezte ki elismerését az asszonykórus tagjainak.