A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának és a Gödöllői Kamarazenekarnak közös hangversenyéről

„Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak.”

                                                                                                             (Kodály Zoltán)

   2021. augusztus 14-én kedves meghívásnak tehettünk eleget: jelen lehettünk Galántán, a Szent István Király – plébániatemplomban tartott hangversenyen. Kíváncsian vettem kézbe a Műsorlapot, amely a hangversenyen elhangzó művek felsorolása mellett rövid méltatást is közölt a fellépő együttesekről. Idézet a Műsorlapból:

   „A kórus tagjai többnyire szlovákiai magyar pedagógusok, akik havi egy hétvégén jönnek össze az éppen időszerű fellépés helyszínén vagy annak közelében. Fennállásának 57 éve alatt számos hazai és külföldi sikert aratott, és saját kategóriájában kimagasló színvonalat képvisel. A kórus művészeti vezetője Józsa Mónika, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára. Vendégkarnagya Kocsis-Holper Zoltán, a debreceni Kodály Kórus karnagya; korrepetitora és segédkarnagya Szűcs Dániel, a budapesti Vasas Művészegyüttes Alapítvány Vass Lajos Kórusának vezető karnagya.”

   Gál Péter atya üdvözlő szavait követően Józsa Mónika köszöntötte a szép számban megjelent hallgatóságot, és köszönetet mondott a „kamarazenekarnak” az együtt muzsikálásért.

   Ismét a Műsorlapból idézek: „A Gödöllői Kamarazenekar 1981-ben jött létre a Chopin Zeneiskola vonós tanáraiból. Állandó koncertmestere Juniki Spartacus, … (…) Az utóbbi években felértékelődött a kamarazenekar szerepe. A Gödöllői Királyi Kastély mellett rendszeresen fellép az Ars Sacra koncerteken környékbeli és távolabbi templomokban, koncertezett Beregszászon és Dunaszerdahelyen, meghívást kapott a Régi Zeneakadémia hangversenytermébe és a Visegrádi Királyi Palota ZENÉS NYÁRI ESTÉK programjára. Szélesebb körű nemzetközi szakmai együttműködésre, így a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusával közös, Galántán megtartandó koncertre is a Kreatív Európa Kultúra Alprogramon elnyert támogatás nyújt lehetőséget.”

   A hangverseny többségében egyházzenei művekből összeállított igényes, változatos műsora első részében – a tőle megszokott nívón – a cappella műveket énekelt a kórus. A genius loci – a hely szelleméhez méltóan a hangverseny nyitószámaként Kodály Zoltán: Ének Szent István Királyhoz - című nagy vegyeskarra írt műve hangzott el, majd Franz Biebl: Ave Maria című szerzeményét énekelték; mindkét művet Józsa Mónika vezényletével. Örömmel hallgattuk Rajter Lajos Iustorum animae című szerzeményét, s csakúgy Orbán György: Psalmus 126 című művét; az ifjú vendégkarnagy Szűcs Dániel megszólaltatásával. Majd ismét Józsa Mónika vezényelt: hatásosan szólalt meg mind Kocsár Miklós: Hegyet hágék, mind Bárdos Lajos: Boldogasszony c. szerzeménye.

   A koncert második felében a Gödöllői Kamarazenekar – koncertmestere vezetésével – Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr Divertimento, K. 137 alkotását adta elő. A hangverseny jól felépített műsorát Antonio Vivaldi: Glória, RV 589 című műve zárta. Szólistaként közreműködtek: Híves Mária és Horváth Diana; vezényelt Horváth Gábor, a zenekar karmestere.

   A stílusosan előadott nagyszabású ünnepi zene érezhetően nagy hatással volt mind az előadókra, mind a hallgatóságra – igazi ünnepi hangulatot teremtett. A művészi élményekben gazdag estét a közönség állótapssal köszönte meg.

   Jómagam, ha Kodály Zoltán „gyermekkora legszebb hét esztendejének” városában, Galántán vagyok, minden alkalommal felötlik bennem tanítómesterünk Visszatekintése: „1914-ig minden nyarat külföldön töltöttem. Azután 13 évig egyet sem. Mikor újra kezdtem kijárni, a határon mindig megjelent előttem egy mezítlábas, rongyos gyermeksereg, egyik-másik hajdani galántai iskolatársam arcvonásaival. Kórusban kiáltották: «Ne hagyj itt bennünket!» Kiáltásuk túlharsogta «Sípját régi babonáknak». Ezek hoztak vissza mindannyiszor, hiába csábított művelt országok könnyebb, nyugalmasabb, szebb élete. Ezek tartották bennem a hitet, hogy mindennek ellenére itthon is lehet és kell ilyen életet teremteni.”

   Ahányszor látom, hallom pedagógus kollégáim szívből jövő éneklését, muzsikálását – a nyújtott teljesítményt – mindannyiszor erősítik „bennem a hitet, hogy mindennek ellenére itthon is lehet és kell ilyen életet teremteni.”

Stirber Lajos a komáromi GAUDIUM karnagya a Magyar Kultúra Lovagja