Zene s a rock Univerzál - is

   Az amatőr zenakarok retro-világában a fellépések alatt az alkoholfogyasztás sokszor kihagyhatatlan kellékévé vált a zenélésnek. Nem azért, mert minden zenész egy szeszkazán lenne, de az örömapát nem lehet megsérteni azzal, hogy visszautasítjuk az ifjú pár egészségére megtöltött poharakat. Ha nem lagzit játszik az ember, akkor pedig a közönségből küld föl valaki egy kört, vagy rendel meg egy számot a kedvesének, amit aztán a zenekarnak egy üveg pálinkával köszön meg. Ha már ott van az asztalon az ital, akkor a zenekartagok megbirkóznak vele. Jó a szervezés mellett akad majd egy darab józan ember a végére, aki hazavezeti a bandát. Mindenki a saját vérmérséklete szerint tud az ivászatnak ellenállni. Van, aki alkoholista lesz, van, aki antialkoholista, van, aki evégett elválik és van, aki kiissza magát a bandából. Egyénenként más a hatás. Játszottam olyan zenésszel, akivel mikor vasárnap hajnalban a  18-as-ban folytattuk a bulit, akkor délben hazafelé dülöngélve azt kiabálta az utcán végig teli torokból, hogy szerelmes a feleségébe. Ez ugyan dicséretes, de a feleség ettől  nem hatódott meg, és az ünnepi ebéd részegség miatt elmaradt.

   A 18-as a galántai vasútállomás mellett, a mai Tesco áruház helyén álló kocsma volt. 1989 előtt jó kis kifőzde volt remek, pár koronás ételekkel. Utána egy éjjel-nappal nyitvatartó bár. Itt, az állomás 18-as vakvágányára siklottak ki mindenféle kétes elemek, és ha kellett, átvészelték egy pohár ital mellett az éjszakát. Az Univerzál zenekarban történt meg B.-vel, aki valószínűleg szerethette is a feleségét, merthogy hajnalban, hazafelé tartva megálltak egy kukoricaföldnél, egy-két kalászt leszedni az asszonynak, kedveskedés gyanánt. B. tartotta a két karját, a többiek meg rakták bele a letördelt kukoricát. Magasan telerakták B. karjait, aki ettől már nem látott maga elé, és így lépkedett kifelé. A zenekar egy tagja V., aki amúgy pótcsendőr is volt, kótyagos fejjel a szocialista közvagyon megvédése érdekében a magánál tartott pisztolyát elsütötte. Ettől mindenki megijedt, és rohant kifelé a kukoricásból. B. is futott kukoricával megrakottan, de mivel nem látott rendesen, orra esett, a kukorica pedig szanaszét szóródott. Ebből se lett főtt kukorica ebédre senkinél.

   De ez csak a kisebbik baj volt. Mikor reggel hazaértek, B.-nek a felesége nyitott ajtót. Ahogy végignézte az urát, látta, hogy koszos foltok vannak a két térdén meg a könyökein. Hát ez meg mi? B. elkezdte mesélni a kukoricás ügyet, de az asszony már az első szónál „átlátott a szitán“. Te nekem ne magyarázz! Tudom én nagyon jól, milyen pózban keletkeznek ilyen nyomok. Ha már csak kukoricaföldeken tudsz megcsalni, akkor legalább ne hazudj! A térdeidet meg takarítsad le magad! Egyébként meg hol van a kukorica? Így akarsz nekem kedveskedni, te bitang fráter!

   Hogy mi ebből a tanulság? Ha jót akar a zenész az asszonynak, akkor inkább ne csináljon semmit. Ha meg már csinált valamit, akkor ne akarja megmagyarázni.  

   A rovatban továbbra is szeretnénk a régebbi és mai magyar mátyusföldi amatőr rockzenekarokat bemutatni,  a helyi zenei történésekről hírt adni. Szívesen látunk ehhez az olvasóktól anyagot,  fotókat, megjelent írásokat , korabeli plakátokat , történeteket, kedves dolgokra  és élményekre való visszaemlékezést. Leveleiket  a zenesarock@centrum.sk címre vagy a szerkesztőségbe kérjük .