A profi előadóknál a koncertturnék megszervezése sokszor évekre előre történik. A menedzserek dolgoznak az időpontok, helyszínek egyeztetésén. Az amatőr zenekaroknál a turné a város vendéglátóipari létesítményeinek hétvégi végigzenélését jelenti. Faluhelyen pedig a kocsmák közös végigjárását a zenekartagokkal. A nyolcvanas években nagy dolog volt már csak az a tény is, hogy valaki külföldön zenélt. Pláne amatőr rockzenekaroknál. A mátyusföldi Treffel sem volt ez másképp. Hiába volt a környék legmenőbb bandája, kijutni az országhatáron túl játszani szinte lehetetlen volt. Ma már nem nagyon hihető, de akkoriban dolgozni, pénzt keresni külföldön nem lehetett engedély nélkül. Ez is a szocializmus egyik nagy vívmánya volt.
A Treffnek ennek ellenére sikerült 1982 júliusában, a főszezonban eljutnia Siófokra, és egy teljes hétvégén zenélni a valamikori Omnia Kávészalonban, a Balatonnál. Valamelyikünk járt előtte Siófokon, és a jól menő kávéház zenészeivel összebarátkozva felvettük a kapcsolatot. Szó szót követett és a legnagyobb titokban megegyeztünk a „csereakcióban“. A Treff lejátszik egy hétvégét a Balatonnál, a Blokk /így hívták a zenekart/ pedig eljön a Felvidékre, hozzánk, egy másik hétvégére, amikor vége lesz a főszezonnak.
Beültünk tehát az 1203-ba és Simcába és irány a Balaton. A komáromi vámellenőrzésénél a Vermona orgonára ráfogtuk, hogy koffer és ruhák vannak benne. Szerencsére nem nyitatta ki a vámos. A gitárok meg a tűz mellett a „munkásmozgalmi“ dalok elénekléséhez kellenek. Mind a két gitár tokban volt, így nem fogott gyanút a határőr. Csak mi izgultunk azon, mit mondunk majd, hogyan szólal meg az elektromos szólógitár meg a basszus a tóparton.
A Blokk zenekar fölszerelésén játszottunk a kávéház „kirakatában“ a tér felé. Éjfélkor, a csendrendelet végett, a zenekar befordult a beltér felé, mögöttünk behúzták az húzós ajtót, és a szolidabb dalokkal megjátszottuk a kulturált éjszakai rockzenekart. A banda nagyobbik része a sóstói kempingben sátorozott. Ketten kényelmesen a Blokk zenekar egyik tagjánál aludtunk. A balatoni fürdés után este újra játszottunk. Kint is, bent is. Mire harmadnapra eljutott a hír a közrendészethez, hogy külföldiek játszanak az Omniában, már úton voltunk hazafelé. Nem volt már kit igazoltatni, számonkérni a munkavállalói engedélyt. A Treffnek ez jó buli volt. Belefért a balatonlellei kirándulás, a Karthágó koncert és a siófoki csajok is.
Még ugyanaz év októberében meghívtuk a Blokk zenekart hozzánk. Játszottak Vízkeleten és Taksonyon, a Treff buliján. A hangosítást biztosítottuk, a hangszereiket sikerült nekik is átcsempészni a határon. Ők is jól érezték magukat. A felvidéki közönségnek mindenestre tetszett a siófoki Blokk. 1982-ben huszonévesen, egymásra talált a két zenekar. Remélem Szabó Béla zenekarvezető még ma is zenél valahol a Siófoki éjszakában.
Az egyik képen a kirakatzenélés, a másikon a Treff és Blokk zenekar közösen. Az egyenruhások a Blokk.