Nyelvében és zenéjében él a nemzet

   Április 20-án a galántai művelődési otthon megtelt gyerekekkel. A tanulók a Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő országos döntőjére érkeztek. Előtte a Kodály Zoltán Hangja a zenében, Magyarország hangja című kiállítást is megnézték, talán néhányuk arra számított, valamit még megjegyeznek a vetélkedő előtt.

   Évtizedek óta szerveznek Galántán zenei műveltségi vetélkedőt a Felvidék iskolásainak részvételével, most is voltak Nagykapostól Pozsonyig. Huszonnyolc csapatot vártak a szervezők, végül huszonkét csoport mérkőzött meg. Mézes Rudolf szervező kérdésünkre elmondta, minden évben más témát járnak körül, más személyiségből készülnek fel a diákok. A téma kapcsolódik az aktuális emlékévhez, ezért az idei verseny Kodály Zoltánról szólt.

   Kodály Zoltán azt vallotta: élete legszebb éveit Galántán töltötte, amikor édesapját idehelyezték és ő itt kezdte meg tanulmányait. Gyűjtőútját is ezen a vidéken, a Mátyusföldön indította. A galántaiak ezért is igyekeznek ápolni és továbbadni azt a hagyatékot, amelyet Kodálynak köszönhet a város – mondta a verseny előtti köszöntőjében Mézes Rudolf. Az elsajátított tudás tartós, ezért a diákok csak győztesei lehetnek a versenynek. Kodály Zoltánnak a zenei hagyatékon túl mást is köszönhetünk, lejegyezte például a zárt és nyílt e hangok közötti különbséget. A zeneszerző, népdalgyűjtő – tovább gondolva Széchenyi István gondolatait – úgy vélte: nyelvében és zenéjében él a nemzet; a vetélkedő is ennek a jelszónak a jegyében zajlott.

   A Kodályról szóló kérdéseket a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Egyesülete szakértői állították össze. A rendezvény szakmai irányítói Kazán József és Stirber Lajos voltak, akik a műsorvezetői szerepet is vállalták. A verseny előtt a tanulók közösen elénekelték A csitári hegyek alatt, majd a Gerencséri utca című népdalt. Stirber Lajos a közös éneklés előtt elmondta: ott fejlődik ki mélyebb zenei műveltség, ahol az ének is alapja a tanulásnak.

   Amíg a szakmai zsűri – amelynek vezetője Szalay Szilvia, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Egyesületének elnöke volt – kiértékelte a tesztlapokat és elkészültek az oklevelek, addig a tanulók ünnepi hangversenyen vettek részt. A koncerten fellépett Gyöpös Krisztina, Száraz Anikó, Monika Mockovčáková, Gyöpös István, Bognár Hajnalka és Ballán Viktória. Elhangzott többek között a Székely keserves, a Gerencséri utca, a Ha felülök, csuhaj, ha felülök, a Láttad-e babám című népdalok. A tanulók meghallgatták az Isten hozzád, szülöttem föld, a Három út előttem című műveket. Zongorán felhangzott a I. Lenti, a IV. Allegretto scherzozo, a V. (quos ego) Furioso, a VII. Allegro giocoso és a IX. Allegro comodo, burlesco. Ez után a Haja-haja, a Nausikaa és a Mezei dal következett, majd a Kállai kettős dallamai csendültek fel.

   A zsűri értékelése alapján nyolc csoport nyert aranysávos minősítést. A csoportok tagjai és a felkészítő pedagógusok jutalmul részt vehetnek a Kodály Zoltán nyomában szervezett magyarországi kiránduláson. A legjobb három csoport tagjai a zsűri külön dicséretével tértek haza. Az első helyen a galántai Kodály Zoltán Alapiskola csapata végzett. A másodikok a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákjai, a harmadikok a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulói lettek.

   A kiértékelésen a zsűri tagjai és a szervezők köszönetet mondtak a felkészítő pedagógusoknak is, hiszen a külön oktatásnak köszönhetően a gyerekek olyan tudást szereztek, amely örök emlék marad számukra – mondta Mézes Rudolf. Szalay Szilvia, a zsűri elnöke a rendezvény végén kiemelte: bízik benne, hogy minden versenyző gazdagabb lett a vetélkedő kapcsán.

   A Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő Országos döntőjét a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és a Csemadok Galántai Területi Választmánya, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével közösen szervezte, Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója kapcsán.