„Lelki felújulási napok “

   „A zarándok ház Mariánkában ideális hely lelkész, szerzetes és földi személyeknek. Kiemelő faktor az is, hogy a mi templomunk - BAZILIKA MINOR a legrégibb zarándok célpontja Szlovákiának. Bizonyítja ezt a 700 éves történelem is.“

   Ez a magvas szöveg áll így, számítógépes magyar fordításban, a máriavölgyi kegyhely honlapján. Gondoltam egyet, hogy „földi személy“ mivoltomban, lelkileg “felújítom magam“ a Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya születésnapján, mert ott leszek én is a sokezres magyar zarándoksereg soraiban. A Remény katolikus hetilap, amely már hagyományos szervezője ennek a zarándoklatnak, október másodikára hirdette meg az eseményt. Az egyik héten meghirdette, a másik héten le is fújta, azzal az indoklással, hogy a kegyhely adminisztrátora, a „Vigasztaló Testvérek Kongregációja“ úgy rendelkezett, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel, nem lehet megtartani a zarándoklatot.

   A kegyhelyet ezek a szerzetesek szolgálják ki, de szervezetileg a pozsonyi érsekség kötelékébe tartozik, vagyis az történik, amit Stanislav Zvolensky lekottáz nekik. Annyi bizonyos, a „vigasztaló testvérek“ egyáltalán nem így akartak vigasztalni minket, arra való különös tekintettel is, hogy a kolostor fődiakónusa épp egy lengyel tesvér, Faustyn Wesolowski. Így a tavalyi meghiúsult zarándoklat után, most már második alkalommal fújták le a rendezvényt, kétszer találgathatják, hogy kik.

   Mert nézzük csak, szeptember végétől október 18-ig bezárólag, tehát még október másodikán is, a Malackai járás a covid-szemafor narancssárga színét viselte, ami éberségi szintnek felel meg, melynek értelmében a kétszer beoltottak korlátlan számban részt vehettek a volna a zarándoklaton, pláne úgy, hogy az kint, a szabadban került volna megrendezésre. Namármost, kérdezhetné bárki, mi a furfangos ménkőre való az oltási igazolvány, ha valakik úgy döntenek, hogy ti magyarok, ne gyertek ide a Nagyasszonyotokkal. De mit ad Isten, október 17-én, két héttel Máriavölgy után, a nagyszombati stadion telistele volt szájkendő nélküli szurkolóval, meg kendőzetlen gyűlölettel, aminek orbitális verekedés lett a vége.

   Így aztán summaként elmondható:“ „Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek“, és mi ezt a diszkriminációt már nagyon régen érezzük. Azonban nem árt a dolgok állásához azt is hozzátenni, hogy a Remény hetilap szálka egyes rangos szlovák egyházi személyek szemében, és ezért egy centimó támogatást sem kap működéséhez, holott a magyar hívek is adakoznak a szlovákiai katolikus sajtóra. A probléma gyökere ott van, hogy a lap holdudvara, a magyar papok egy része, annakidején kiállt Bezák érsek mellett, akit csak úgy, ujjpöccintéssel emberi és papi mivoltában lenulláztak. Aztán következett a feketeleves, az évenkénti áthelyezések, a szent engedelmesség nevében.

   Ez már így megy Szlovákiában, vádemelés és ítélet nélkül le lehet váltani egy érseket is. Egyház- és emberjogi indoklás nélkül. Akkor meg miből áll letiltani egy magyar zarándoklatot? Égi patrónánk, akit egykor Magyarország Nagyasszonyának hívtak, miután a  Regnum Marianum - Mária Országa a maga soknemzetiségű mivoltában megszűnt létezni, így kegyes mivoltában nekünk maradva és boldogítva - a Magyarok Nagyasszonya címet viseli. Persze csípheti is  valakik szemét, hogy nevét nem lehet szlovákra fordítani, mert hogy nézne az ki, ha „Veľká Pani Maďarov“-ra fordítanák. Aztán meg néhány szlovákosodó magyar „panyikának“ szólítaná őt. És akárhogy is nézzük, Máriavölgy a legrégibb magyar zarándokhely, és nagyon kilóg az összekapart szlovák történelemből.

   És így lóg ki a lóláb a szlovák egyház reverendája alól, meg legújabban Korčok külügyminiszter ténykedése alól is, aki immár függetlenítette magát a szlovák kormány kötelékétől, megunva azt, hogy annyi irány, ahány párt, és egyenesen Brüsszel utasításait követi, berukkolva a magyarellenes keresztes hadseregbe. Korčok minap Budapesten tárgyalt Szíjjártó Péterrel és dörgedelmesen nehezményezte, hogy a magyar kormány telkeket vásárol Felvidéken, ilymódon végez újabb honfoglalást, mert leromlott állagú templomokat, történelmi jelentőségű épületeket újít fel, amelyeket a szlovák állam elhanyagol. És támogatja  az itteni magyarok vállalkozásait, boldogulását. Ezentúl ezt csak az ő jóváhagyásával teheti meg, gondolom azért, mert nem nézi jó szemmel az itteni magyarság agóniájának lassítását. Az viszont rendjén van nála, hogy a Pozsony- környéki szlovákok Magyarországon olcsó telkekhez juthatnak, és benépesítik Magyarország észak-nyugati sarkát, mert amit szabad Jupiternek... És nyilván eljön az az idő is, hogy Korčok és fajtája Rajkát és környékét Szlovákia részének tekinti majd, mert ugye ott nem folyik honfoglalás.

   Ha már Brüsszelről és deres trójai falováról beszélünk, hiábavaló az egymillió aláírás az őshonos nemzetiségek jogainak rendezésére, mikor az EU intézményei már azon munkálkodnak, hogy az őshonos nemzetek jogait is eltöröljék, meg vallásaikat, nemi identitásukat.

   Ezért a most megalakult Szövetségre nehéz évek várnak, mert úgy ahogy a V4-ek, most vívják meg a maguk függetlenségi harcát, úgy a Felvidék magyarsága jogait se lehet megvédeni Brüsszelből, hanem a magunk súlyával kell kiharcolnunk azt, ami megillet bennünket. Mert ez itt még mindig a mi földünk, nem lehet bennünket csak úgy lesöpörni róla.