Géczy Olga 1940-2022

Elköszöntünk Galánta jeles szülöttétől,

a kiváló karnagytól, festőművésztől,

Géczy Olgától

    Február 15-én, napsütéses szép kora délutánon kulturális szövetségünk, a Csemadok Galántai Területi Választmánya, valamint a szülőváros Galánta és a Mátyusföld zeneszerető és művészeteket tisztelő lakossága képviseletében elkísértük utolsó földi útjára a Zsámbék melletti Tök község temetőjébe Galánta jeles szülöttét, a kiváló karnagyot, festőművészt, Géczy Olgát, aki alig egy év elteltével követte férjét, az ugyancsak kiváló képzőművészt műépítészt, az amerikai származású Aurell William Davidet, hogy közös sírban álmodják tovább azt a csodálatot, amit a kis település Kossuth Lajosról elnevezett utcájában található „Pajta Galériában” műveltek több mint egy évtizeden keresztül.

   Géczy Olga a világhírű népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Kodály Zoltán által a „hét legszebb esztendő városának” nevezett Galántán született 1940-ben. A második világháborút követő „hontalanság éveiben” szüleivel együtt szülőhazája és az élete végéig oly nagyon szeretett szülővárosa elhagyására kényszerült. Budapesten járt elemi iskolába, ott ismerkedett meg a kórusénekléssel, majd a tanítóképzőben a karvezetéssel. Egy alkalommal maga Kodály Zoltán látogatott el a tanítóképzőbe és ez alkalomból az akkor első évfolyamos Géczy Olgát bízzák meg az iskolai kórus vezetésével. Teljesítményét Kodály is megdicsérte, és ez adta az ihletet az akkor 15 éves lánynak, hogy a karmesteri hivatást válassza.

   1963-ban kitüntetéssel diplomázik a Zeneakadémián.  Budapesten megalapítja a Bartók Béla Kamarazenekart. 1975-ben, – nem éppen hivatalos úton – Svájcba távozik, ott megnyer egy karmesterversenyt, és ezzel elnyeri a Zürichi Akademisches Orchester karmesteri állását, majd megalapítja a Zürichi Akademischer Chor-t. Számos európai országban működik dirigensként, később testvére hívására Kaliforniába utazik. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Aurell William Dávid műépítésszel és festőművésszel, aki ráébreszti párját, hogy nemcsak a kórusvezetéshez, hanem a festészethez is van tehetsége. Témáit főleg a zenei életből, elsősorban Kodály és Bartók műveiből, illetve a magyarság történelméből merítette.

   A zene világa annyi mély élménnyel töltötte be a lelkét, hogy ellenálhatatlanul feltört szívében a vágy, hogy a zenei tevékenység mellett, vizuális művészi előadásban is láthatóvá tegye a fénylő, sugárzó vízióit.

   Géczy Olga valamennyi képéből zene szól, és festői látomás sugárzik az átszellemült karmesteri előadásaiból. Művészeti tehetségének a kibontakozásához, kiteljesedéséhez szüksége volt e két műfaj eszköztárára. A művészeti műfajok egységet, a művészet egységét Géczy Olga a nagy példaképnél, Kodály Zoltánnál is meggyőzően látta. A Tudományegyetem Bölcsészeti karán magyar irodalom szakot végzett Mester egész életműve az irodalom és a zene egységéről szól.

   Géczy Olga is éppen a Kodály kórusműveken keresztül, gyermekkorától kezdve, együtt szívta magába a költészet és a zene világát.

2015 nyarán testvérvárosunkban, Kecskeméten volt szerencsénk először a Magyar Kodály Társaság elnökének, a Zeneakadémián évfolyamtárs Ittzés Mihálynak köszönhetően látni Géczy Olga csodálatos alkotásait, aminek köszönhetően örömmel fogadtuk a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet vezetésének az ajánlatát egy galántai kiállítás megvalósítására.

   2015 őszétől az első majd azt követő kiállítások szervezési előkészületei kapcsán felejthetetlen órákat, napokat volt szerencsénk eltölteni a csodálatos művész házaspár otthonában illetve az egyes kiállításokra való utazások alkalmával hosszú órákon keresztül hallgathattuk a mesébe illő életük alatt átélt élményeiket, valamint ismertethettük velük a szülőváros, Galánta és a Mátyusföldi történéseket, melyek iránt mindig nagy érdeklődést tanúsítottak.

   Az egyik legfontosabb feladatunk lesz a jövőben megtalálni annak a módját, lehetőségét, hogy Galántán méltó módon tudjuk őrizni, ápolni és továbbadni Géczy Olga csodálatos munkásságát, szellemi értékeit, örökségét.