2019. június 10-én, pünkösdhétfőn, a magyarországi Bonyhádon a Felvidéki településeken élő magyarok, illetve a Felvidékről a második világháború után, az 1947-1949-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, más szóval, a Csehszlovákiából erőszakkal kitelepített családok és leszármazottaik találkoztak, ahol misével, megemlékezéssel, kulturális műsorral idézték fel a 70 évvel ezelőtt történteket.
A hagyományos pünkösdi találkozóra Udvardról, Tardoskeddről, Kismácsédról érkeztek felvidéki magyarok, de ezúttal olyanok is jöttek az eseményre, akiknek felkeltette érdeklődését a találkozó. A dél-dunántúli települések közül Lánycsókról, Mórágyról, Szárazdról is voltak felvidéki származásúak, de találkoztam szederkényi, valamint ausztriai kitelepített magyarokkal is. Mivel a családunk is érintett volt a kitelepítésben, természetesen az unokatestvérekkel is találkoztunk.
Az esemény résztvevői a bonyhádi Szeplőtelen Fogantatás templomában vettek részt a kényszerkitelepítés emlékére tartandó misén. A megemlékezés a Vörösmarty Mihály Kulturális Központban folytatódott, ahol a Völgység táncegyüttes közreműködésével kulturális műsort és megemlékezést tartottak. A koszorúzáskor a Völgységi Múzeum falán elhelyezett emléktáblánál a felvidékiek megkoszorúzták a kitelepítési emléktáblát.
A Völgységi Múzeum közgyűjtemény állandó kiállítása egy 1930-as felvidéki, Udvard községből származó szobát is bemutat. Kismácsédiként a temetőben megkoszorúztuk a kismácsédi származású Jónás János bonyhádi pap sírját.
A megemlékezés részét képezte a ,,Fehérlaposok" című könyv szerzőjével, Dr. László Péterrel való találkozás, aki a bemutató után dedikálta a könyveket.
A program részeként vasárnap este a találkozó résztvevői a Magyarock Dalszínház felvidéki kitelepítésről szóló, Fehérlaposok című rockoperáját láthatták.
A megemlékezés a bonyhádi Felvidékiek Egyesülete szervezésében valósult meg, Kolozsiné Gergely Cecília vezetésével.
1947-1949 között csaknem 114 ezer magyar családot telepítettek ki Felvidékről, Tolna megyében 3 ezer család lelt új otthonra. Galánta környékéről ennyi személyt telepítettek ki
Tolna megye különböző településeire: Nagymácsédról 96 család, 386 személy, Diószegről 101 család, 650 személy, Nagyfödémesről 129 család, 567 személy, Szencről 180 család, 1162 személy, Kéty községből 640 család, 207 személy, Kismácséd községből 33 család, 162 személy, Taksony községből 96 család, 415 személy, Feketenyék községből 32 család, 170 személy, Alsószeli községből 128 család, 447 személy, Felsőszeli községből 160 család, 547 személy, Kajal községből 6 család, 275 személy, Hidaskürt, Nemeskosút és Galánta községekből összesen 64 család 275 személy, Tósnyárasd községből 32 család, 143 személy, Nádszeg községből 32 család, 169 személy.
Az utolsó vonat, amely felvidéki magyarokat szállított, 70 évvel ezelőtt, 1949. június 5-én indult el Magyarországra. A beneši nemzetállam eszme, a Kárpát-medencében mesterségesen létrehozott szláv államok uniója felbomlott. Felbomlott Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió. Mi magyarok megfogyatkozva, megtörve, de megmaradtunk. Emlékeztünk, mert emlékezni kell. Lehet-e feledni ennyi szörnyűséget? Egyáltalán meg lehet-e bocsájtani?