Bárdos Gyula: A kultúra létkérdés

   A kultúra, amelyet nagyjaink, elődeink műveltek, örökítettek ránk, nem lehet öncélú, hiszen gondolatokat, eszméket, magatartásmintákat kínál nekünk, formál bennünket, közösségünket. Valóban büszkék lehetünk elődeinkre, akik olyan erkölcsi és kulturális értékeket hagytak ránk, amelyek a nemzet, a szülőföld, az anyanyelv sorsáért érzett felelősségvállalásról tesznek tanúbizonyságot.

   A valódi értékeket képviselő alkotók mindig fontosnak tartották a nemzet szolgálatát, s ne feledjük azt sem, hogy ezen értékek kiállták és ma is kiállják az idő próbáját, s évszázadok múltán is hatással vannak a nemzeti tudatra, önazonosságunkra, életérzésünkre - bármennyire furcsának tűnhet is -- még napjainkban is.

   Állítom, hogy nagyjaink kulturális teljesítménye még mai felgyorsult és globalizált  világunkban is komoly hatással van ránk annak ellenére, amit a divatos celebvilágunkban szinte nap mint nap tapasztalunk, amikor a valódi teljesítményt  nézettségi mutatókkal, lájkolással igyekezünk pótolni. A hamis, a mesterségesen kialakított úgynevezett kulturális értékrend komoly veszélyeket jelent, mert nem a közösséget, nem a nemzetet szolgálja, éppen ellenkezőleg, negatív, romboló hatással van kisközösségeink, kulturális életünk és közművelődésünk mindennapjaira, emberi kapcsolatainkra.

   A kultúra, a nemzeti nyelvvel, anyanyelvünkkel együtt, főleg a számbeli kisebbségben élők számára létkérdés, nélküle elképzelhetetlen a megmaradásunk. Magyar örökségünk védelme, anyanyelvünk használata, nemzeti hovatartozásunk megvallása és vállalása, hagyományaink megélése, közösségeink, szervezeteink együttműködése nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy végre megtaláljuk egymáshoz az utat, s a széthúzás helyett végre összefogjunk itt a Felvidéken.

   Büszkék vagyunk arra, hogy olyan nemzetnek vagyunk a tagjai, amelynek több mint ezeréves múltja van, melynek a kultúrája mindig meghatározóan fontos szerepet játszott és játszik napjainkban is. Emellett azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez a kötődés egyéni és kollektív feladatokat és tennivalókat is jelent számunkra. Nem elég hivatkozni nagyjainkra, büszkének lenni csodálatos teljesítményeikre, nekünk is itt a Kárpát-medence közepén mindennapjainkban is vállalnunk kell nemzeti hovatartozásunkat, anyanyelvünket. Soha nem volt ez egyszerű a múltban sem, s a jelenlegi kihívásaink is erről tanúskodnak.

   /Részlet a Csemadok országos elnökének ünnepi beszédéből, Magyar Kultúra Napja – országos emlékünnepély, 2022.január 23., Galánta/