Évek óta minden erőnkkel küzdöttünk a leépülés ellen, mert minket is utolért a demográfiai végzet: egyre kevesebb gyerek tanult nálunk. Nem adtuk fel, és mindez megváltozott. A mai diáklétszámunk 128. Hét településről vannak tanulóink: hidaskürti, feketenyéki, vízkeleti, vezekényi, tallósi, nemeskosúti és galántai szülők szavaztak bizalmat nekünk, és hozzánk íratták be gyermekeiket. Köszönet érte, mert csak a szülőkkel együttműködve lehet egy iskola fejlődőképes, modern, haladó, vagyis olyan, amilyent a 21. század megkíván. Szeretnénk ennek az igénynek megfelelni, és meg is teszünk mindent azért, hogy kiérdemeljük ezt a bizalmat.
Hát hajrá, Hidaskürt! Most emlékezzünk egy kicsit a nyárra, mely hosszú volt és forró, és sok gyerek számára ténfergő egyedüllét, merő unalom. Mi szerettünk volna a szülők segítségére lenni, és a gyerekeknek értelmes, okos, vonzó napi programokat biztosítani a szünidőben, ezért az önkormányzat segítségével júliusban megnyitottuk a Napsugár nyári tábort. Három hétig a kis táborozók élete színes, mozgalmas és élménydús volt, unatkozni egyszerűen nem volt idő. Ha a szteppelő edzésben kifulladtak, akkor pihenésképp színes karkötőket alkottak szívószálból. A futkosós számháború után szalvétatechnikás díszek születtek az ügyes kis kezek alatt. A paskolós fogócskát vagy a focit, teniszt, kiütőst éneklés zárta. Babzsákos játék után batikoló pólófestés következett, majd jomili-kockázás. Minden gyerek jól kifutkosta magát széktáncoltatás, bújócskázás vagy számháború közben. Bokrok közé bújt játék lovacskát is kerestek a parkban hideg-meleg segítséggel, sok nevetéssel. Egy nap kutyákat láttak idomítás közben. Míg a telepre eljutottak, szép gyalogtúrát tettek a falu határában. Láttak bodzát, kökényt, galagonyát és parlagfüvet. Egyszer a busz a méhészetbe vitte a gyerekeket, hogy lássanak kaptárakat és megismerjenek egy ősi mesterséget. Hazafelé a farmon kisállat- simogatón vettek részt, ami a gyerekek szívéhez mindig közel áll.
Örömprogram volt az is, mikor kis zenészekké alakultak és a ritmikus hangszerekkel játszottak, táncoltak, ritmizáltak. Mozgás után gyógynövényekkel ismerkedtek és teakóstolót is tartottak: melyik a finomabb és mire lehet használni? Az is jó nap volt, mikor díszek készültek sokféle anyagból sokféle célra: a fantáziának nem szabtak határt. Voltak a mangalica-telepen is röfit és kecskét nézni, kecskesajtot kóstolni, ami finom és igen egészséges.
Másnap mozgásos tanulás következett az iskola jelzőtáblás közlekedési pályáján, hogy az utakon ne történjen soha baj. Izgalmas volt az ismerkedés a helyi tűzoltó alakulat munkájával és főleg az autójukkal, ami kész csodamasina. Ha az idő hűvös és esős volt, akkor benti mesélés, rajzolás, asztalifocizás, filmnézés és éneklés töltötte ki az időt. Mikor kisütött a nap, irány a falu fagylaltozója. Volt, mikor busz vitt Galántára. Megnézték a múzeumot és életelixírt kevertek a patikában. Láttak közel 300 éves könyvet is. Megnéztek egy gyermekrajz – kiállítást, sőt mesevetítés is várta őket a kultúrházban. Olyan is adódott, hogy nem a gyerekek mentek élmény - keresésre, hanem itthon fogadtak érdekes látogatókat, például két cserkészlányt, akik megtanították, hogyan kell tábort verni az erdő szélén, kötelet csomózni, rovásírással titkosírni, katonásdit játszani és kiismerni a természet titkait. Tettek egy gyalogtúrát is a Vízkelet melletti hegyi templomhoz. Megjárták a Dudvág mentét, de eljutottak a jókai vízimalomhoz a Kis-Duna partjára is. Megnézték a mezőgazdasági skanzen régi-régi technikai eszközeit: ezt ökör viselte, azt ló húzta, ezzel ember kaszált, ez a cséplő, az a borona, az eke, a sarló, stb. Élvezetes látogatás volt az is, amikor kutyás rendőrök tartottak bemutatót arról, mi mindenre lehet megtanítani az ember legjobb barátját: kedvenceinket, a kutyákat.
Minden napra jutott mozgás és kreatív foglalkozás, mese, játék, vers és film is. Mindenkinek a kedvére. Tízórait és finom ebédet a falu támogatásával adtunk minden gyereknek. Köszönet érte.
A táborozók nevében köszönjük minden pedagógus és vendég – illetve vendéglátó előadó áldozatkész és magas színvonalú munkáját. Ahogy mondani szokás: nélkülük a csoda nem jött volna létre. Ismét elmondhatjuk: hajrá, Hidaskürt, csak így tovább, ragyogjon az a Napsugár jövő nyáron is!
Szeptember 25-én a megújult tornaterem átadására meghívtuk Rózsár Tibor polgármester urat és Križan Zoltán vállalkozót is, akik azon dolgoztak, hogy megszépüljön az iskola bizony már megkopott és lestrapált tornaterme. Kedves ünnepség keretében, az őszi sportnap alkalmából szalagátvágással adtuk vissza a gyerekeknek tornára, sportra, rendezvényekre.
Köszönjük mindenki hozzájárulását, mert az iskola színvonala és a benne zajló munka eredményessége szívhez kötődő közügy: az egész régió közössége lesz általa gazdagabb, az élet színesebb, a jövő biztatóbb, ígéretesebb és szebb.
A pedagógusok nevében: Vankó Krisztián