Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről 4. rész

   A nagyszombati egyetem fejlődése és további sorsa

   Az egyetem eleinte bölcsészeti és teológiai karral működött; 1667-ben Lippay György, esztergomi érsek érdeméből jött létre a jogi kar. A nagyszombati egyetemen 1754-ben megkezdik a matematika oktatását és Winterl Jakab a vegytan és a botanika professzora füvészkertet hoz létre. 1756-ban az egyetem épületének tetejére csillagvizsgáló obszervatóriumot szerelnek fel, melynek munkálatait Hell Miksa az 1720-ban Selmecbányán született jezsuita szerzetes irányította, aki Bécsben ismerkedett meg a csillagászattal.

Hell Miksa, az egyetem matematika tanára és a csillagvizsgáló vezetője

   1751-ben érkezett Nagyszombatba, ahol matematikát tanított és a csillagvizsgáló létrehozataláért felelt. Később 1769-ben ő volt az, aki a norvégiai Vardöben Sajnovics Jánossal együtt megfigyelte a Vénusz Nap előtti átvonulását, közben adatokat gyűjtöttek nyelvrokonaink, a szaamik (lappok) kultúrájáról. 1769-ben az orvostudományi karon is elkezdődött az oktatás, ekkor vált az intézmény klasszikus értelemben vett egyetemmé.

   1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre.  Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy az oktatásban az egyház és az állam érdekei egyaránt érvényesüljenek. Miután 1775-ben feloszlatták a jezsuita rendet, és Buda kedvezőbb ajánlatot tett az átköltözésre, 1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították.

   A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A csillagászok szintén a budai vár helyiségeibe költözhettek, ahol Hell Miksa felügyelte a csillagvizsgáló műszerek elhelyezését a királyi palota tornyába, majd irányította az itteni megfigyeléseket.

   Az egykori egyetem jogutódja később Budáról Pestre költözött. Az intézmény neve, többször megváltozott.  A két világháború között pl. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1950-től  Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett.

   1992-ben Nagyszombatban öt karral működő új egyetemet alapítottak, ahol 2015-ben ünnepélyes formában és tisztelettel emlékeztek meg a Pázmány Péter által 380 éve alapított régi nagyszombati egyetemről.

   Az egykori egyetemhez tartozó szemináriumi épületek sora

   A  Ján Hollý utcában az Egyetemi tértől kezdődően ma is láthatók az egykori egyetemhez tartozó épületek.  

   Az egyetem orvosi kara, melyben 1769-ben kezdődött meg az oktatás. Az egyetem Budára költöztetése után a Királyi Akadémia székhelye volt.

   Adalbertinum – 1623-tól a szociálisan nehéz sorsú diákok konviktusaként szolgált. A konviktus olyan egyetemi intézmény, ahol a közösen laknak és csekély díjért ebédet kaptak a diákok. Az épület napjainkban a Nagyszombati Egyetemhez tartozik.

   Seminarium Generale, vagy más néven Collegium Rubrorum – a jezsuiták által működtetett papnevelő intézet. Lippay György a római szeminárium mintájára szervezte meg, 1648-1777 között működött. A római mintát követte a növendékek vörös színű reverendája is, ezért a megnevezése. A barokk épületet a 20. század elején egy emelettel bővítették, a homlokzatot reneszánsz stílusban módosították. Eredeti a kora barokk portál, latin felirattal és az alapító címerével. 1853-tól az épületben az érseki, később az állami gimnázium működött.

   Seminarium Marianum – a papi hivatásra készülő fiatalok kollégiuma volt 1678-1885 között. 1885-ben áttelepítették Esztergomba és egyesítették az ottani Szent István szemináriummal. Az átépítés során barokkizálták, az eredeti épületből csak a portál maradt meg az alapító Szelepcsényi György esztergomi érsek címerével és Szűz Mária szobrával. Hajdan az egyetem színháztermének is otthont adott. A 20. század eleji átépítés után első emeletén tágas termet alakítottak ki, mely ma a  város reprezentatív céljait szolgálja.

   Szent István Szeminárium – Stephaneum, melyet a Katolikus Szeminárium részére építtette Pázmány Péter.  Barokk portálján Szent István királyi koronázási jelenete látható. A Szent István királyt pátrónusaként tisztelő szeminárium 1631-től fogadta a papságra készülőket. Miután az érsekség Esztergomba költözött, fiú-árvaház működött falai között.

   A Keresztelő Szent János katedrális (Egyetemi jezsuita templom)

   Az egykori nagyszombati egyetem épületegyüttesének  részét képezte az Egyetemi jezsuita templom, mely az első pazar díszítésű barokk templom a Felvidéken, de Európában is a legszebbek közé tartozik. A templom kapuja fölött az alapító címere van, s e fölirat: DIVO IOANNI BAPTISTAE  P.D. S Comes Nicolaus Esterházy R. H. Pal. (Keresztelő Szent János tiszteletére Esterházy Miklós grróf a Magyar Királyság nádora). A templom helyén egykoron a domonkosrendiek kolostora állott, ahol rövid időre a törökök elől menekülő „nyúlszigeti“ (Margit-sziget) apácák is menedéket találtak.

Keresztelő Szent János katedrális

   A templom építtetője a Galántán született gróf Esterházy Miklós nádor 1629-ben jeles talján építőmestereket, Antoniust és Pietro Spazzit bízta meg a székesegyház építésével. A templom felszentelésére 1637 került sor. Az egyhajós építmény 61 méter hosszú, 28 méter széles, falai 24 méter magasak, az egész boltozatot egyetlen oszlop vagy pillér sem tartja, oldalcsarnokaiban a 4 - 4 oltár körül kápolnák alakultak. A szentély és a hajó boltozatán Keresztelő Szent János életéből jeleneteket megörökítő festmények találhatók. A templombelső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó (gipszplasztika) és freskódíszítés mellett különös figyelmet érdemel a templom 1640-ből származó 20,3 m magas, 14,8 m széles faoltára, a velencei mesterek kolosszális munkája. Az akkori Magyarország legszebb barokk oltárának tartják.

   A négyszintes faragott oltár három oltárképpel (Krisztus megkeresztelése a Jordán folyóban, Keresztelő Szt.János születése, Szűz Mária látogatása Szt.Erzsébetnél), valamint az Ó- és Újtestamentum 27 szentjének szoboralakjaival díszített. Az egyházatyák és a jezsuita-rend kiválóságai mellett legfelső szinten a magyar szentek jelennek meg. A templom 1978-tól a Nagyszombati Érsekség székesegyháza. 2003-ban II. János Pál pápa is meglátogatta. A templom az egyházmegye papszenteléseinek helyszíne.