Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről 3. rész

A nagyszombati egyetem 

   A nagyszombati egyetem létrejöttének megalapozását még a 16. század második felében Oláh Miklós püspök és az általa ide hívott  jezsuiták kezdték el. Oláh püspök a káptalani iskolát akadémiai rangra emelte, könyvtárat hozott létre, megalapította a papnevelő intézetet és támogatta Telegdi Miklós nyomdájának működtetését. Ezek az intézmények és a 1616-tól ismét működő gimnázium képezték a későbbi egyetem alapját.

A nagyszombati egyetem főépülete, az Egyetemi jezsuita templommal

Pázmány Péter, az egyetem alapítója

   A Nagyszombati Egyetemet 1635-ben alapította Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja. Nagyváradon született reformátusként, kamaszként nevelőanyja hatására katolizált és kolozsvári tanárai irányították a jezsuita rendbe. Krakkóban, Bécsben, Rómában tanult. A grazi jezsuita egyetem filozófiaprofesszora lett. 1601-1602-ben a vágsellyei jezsuita kollégiumban tanított, majd az esztergomi érseki hivatalban tevékenykedett. Forgách Ferenc érsek halála után kilépett a jezsuita rendből, így elnyerhette az érseki széket, majd a bíborosi címet is.

Pázmány Péter (ismeretlen mester alkotása)

   Pázmány mintegy harminc főúri családot térített vissza a katolikus hitre. Mint magas egyházi elöljáró Vágsellyére is gyakran ellátogatott, ahol az érsekség itteni uradalmának ügyeivel foglalkozott. Levelezésének egy részét innét bonyolította le, és ismert, hogy a templomnak harangokat adományozott. Nagyszombatban hunyt el, Pozsonyban temették el a Szent Márton dóm kriptájában. Hitvitázó műveivel jelentős szerepet játszott a magyar nyelvű barokk irodalom megteremtésében.

   Sikerességét hatalmas tudása, a teológia irodalomban való jártassága, logikus érvelése és erőteljes stílusa alapozta meg. Rendkívüli fontosságot tulajdonított a művelt katolikus értelmiségi réteg kinevelésére. E célból 1619-ben Nagyszombatban egyházi és világi főiskolát, nevelőintézetet és szemináriumot, 1623-ban Bécsben papnevelő intézetet, a későbbi Pazmaneumot hozta létre. Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricumban, illetve Olmücben is helyet biztosított a magyar diákok továbbtanulásához. Ezek a lehetőségek azonban csak enyhítették a művelt emberek hiányát, ezért Pázmány Péter 1635. május 12-én Pozsonyban adta át Dobronoki György nagyszombati jezsuita rendházvezetőnek és Forró György tartományfőnöknek az Universitas Tyrnaviensis aláírt alapító levelét, melyben többek között ez áll: „Minden más eszköznél előbbrevalónak tűnt föl előttünk, hogy Tudományos Egyetem emeltessék, ahol a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek.“ Ugyanezen év őszén Nagyszombatban teológiai és bölcsészeti karokkal egyetemi képzés indult.

Temple János: A nagyszombati egyetem megalapítása című festménye a 19.századból.

(balról Forró György, Pázmány Péter, Dobronoki György)

Dobronoki György, az egyetem első rektora

   Az egyetem első rektora, Pázmány Péter legközelebbi és legkedveltebb segítője, a muravidéki Dobronakról származó Dobronoki György (1588-1649) volt. Dobronak ma Szlovéniához tartozik, a hetési falvak központja volt a múltban, de ma is számos kulturális és idegenforgalmi látnivalóval bír.

   Dobronoki György az alsólendvai vándor misszionáriusok hatására Brünnben lép be a jezsuita rendbe, ahol a nagyszombati Káldi Márton, a bibliafordító Káldi György testvére irányította felkészülését.  Grácban bölcsészetet, Rómában teológiát tanul, Bécsben egyetemi tanár, majd a zágrábi kollégium rektora. 1630-ban kerül Nagyszombatba, ahol Esterházy Miklós nádorral szerződést írt alá a jezsuita templom és a hozzá csatlakozó kollégium építéséről. Az építkezés minden szervezési munkája reá hárult. Közben végezte a rektori teendőket, ő volt a város magyar hitszónoka. Pázmány kezdeményezésére alapítványt hoznak létre, Dobronoki állíttatja ki az egyetem alapítására vonatkozó királyi levelet és  1635. november 13-án megszervezi az egyetem ünnepélyes megnyitóját, melyet a Szent Miklós székesegyházban tartottak.

   Röviddel ezután betegsége miatt megválik tisztségeitől, kizárólag a Keresztelő Szent János templom építésvezetői feladatait látja el. Pázmány halála után a megüresedett és a számára felkínált esztergomi érseki tisztséget nem fogadja el. A soproni jezsuita rendház házfőnöke, majd a homonnai kollégium rektora lesz. 1645-ben tér vissza Nagyszombatba, súlyos betegsége gyötri haláláig.

   Mészáros Klára, a pozsonyi Egyetemi Könyvtár történész kutatója Egy jezsuita a XVII.századból címmel könyvben örökítette meg Dobronoki György életútját. A magyar-szlovén kétnyelvű kiadvány 2004-ben Lendván jelent meg.  

/folytatás következik/