Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről 2. rész

   A hagyomány szerint az 1708-as nagyszombati súlyos pestisjárvány emlékére 1710-ben a város lakói az elöljárókkal Szűz Mária bemutatásának ünnepén, november 21-én, a kegyképet körmenet keretében hordozták végig a város utcáin Szűz Máriához sietve segítségért. Fogadalmat tettek, hogy e napon inden évben szentmisét szolgáltatnak a kegykép előtt. A Könnyező Szűzanya novénájának, (kilenc napon át tartó hódolatának) keretében, a november 13-a és 21-e között a bazilikában szentmiséket és a lelkiségi programokat tartanak. A szombati napon minden évben az érsekséghez tartozó magyar katolikus hívek zarándoklaton vesznek részt a Szent Miklós székesegyházban. Az ünnepi magyar szentmiséket gyakran anyaországi püspökök tartják, melynek végén kerül sor a Szent Erzsébet-rózsái díj átadására az arra érdemes felvidéki hívőknek.

Oláh Miklós érsek tevékenysége

   Oláh Miklós (Nicolaus Olahus) esztergomi érsek, a 16. századi magyar humanista történetírás jelentős alkotója. Nagyszebenben született 1493-ban. Anyai ágról magyar, apai ágról román (oláh) származású – Oláh vezetékneve etnikai származását jelzi. Távolról a Hunyadiakkal és a havasalföldi vajdával is rokonságban állt. Németalföldön ismerkedett meg kora gondolkodóival. Hungária és Attila című műveiben a török pusztítás előtti Magyarország szépségeit és dicső történelmét örökítette meg. Hazatérve erőfeszítéseket tett a hazai oktatás fejlesztésére és az országban előretörő reformáció feltartóztatására. I. Ferdinánd király kancellárrá nevezi ki, ezzel párhuzamosan 1543-ban a zágrábi, 1948-ban az egri püspökség élére állította, 1553-ban pedig őt ültette a megüresedett esztergomi érseki székbe.

   Oláh jezsuitákat telepített le Nagyszombatban, 1558-ban a káptalani iskolát akadémiai rangra emelte. A Jezsuita Akadémia számára 1561-ben bibliotékát hozott létre. Egyházmegyei zsinatokat tartott, pénzösszegekkel támogatta legtehetségesebb növendékeket. 1566-ban megalapítja az érseki szemináriumot, az első papnevelő intézetet Magyarország területén, amelyet ugyan pár év múlva tűz pusztított el, de 1616-tól ismét működött és gimnáziumként a későbbi egyetem alapját képezte. Oláh Miklós Pozsonyban hunyt el 1568-ban, az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

A Szent Miklós tér látnivalói

   Oláh Miklós püspök 1542-1562 között a Szent Miklós templom előtti téren több középkori városi ház alapjára díszes bejáratú, reneszánsz stílusú, erkélyes palotát építtetett, mely 1562-től 1820-ig az esztergomi érsekek székhelyéül szolgált. Az épület barokk portálját Forgách Ferenc (1607-1615), homlokzatát Oláh Miklós (1553-1568) és Szelepcsényi György (1666-1685) prímások címerei díszítik, melyeket napjainkban a sűrűn benőtt palotaudvar fáitól és bokraitól az érdeklődők nem láthatnak. Az érseki palotának a bazilikához legközelebbi északi szárnya, melyet 1615-ben építettek fel,  az egyetem könvtárának és nyomdájának de az érsekhelynöki levéltárnak és az érseki tanítóképző-intézetnek is helyet adott. A palota e szárnya alatt többszintes pince található.

   Az esztergomi érsekség a török veszély elől 1543-ban a székeskáptalannal együtt költözött át Nagyszombatba. Napjainkban az idelátogatónak a Szent Miklós téren az egykori kanonokok és előkelő világiak házai sajátosan ódon hangulatot nyújtanak.

   A téren volt a háza Telegdi Miklósnak, a szeminárium tanárának, aki 1578-ban Nagyszombatban nyomdát alapított. A jezsuiták által működtetett nyomdában egyházi kiadványokat és énekeskönyveket jelentettek meg. Telegdialapos tudásával, gondos érvelésével hitvitázó levelezést folytatott Bornemisza Péter semptei evangélikus prédikátorral, aki Nagyszombatba Balassa János házába is bejárt prédikálni. A mai Káptalan-utcai házak között van néhány, mely még a 18. század elejéről való. („A Nagyszobati káptalan hat egyedből álland, kiknek egyike egyszersmind városi lelkész.“) A nyugati (alsó) utca sarokházának homlokzatán ma is észrevehető Szűz Máriának, illetve Szent Istvánnak Imre fiával ábrázolt freskója.

   A mellette levő ház falán levő tábla a Nagyszombatban született Juraj Haulik-ról (Várallyai Haulik György) emlékezik meg, akit 1837-ben zágrábi püspökké, majd 1853-ben az első zágrábi érsekké neveztek ki. (A zágrábi püspökséget Szent László alapította 1093-ban, amikor meghódította Horvátország Száván inneni területeit.) Haulik püspök életrajzából megtudhatjuk, hogy teológiai tanulmányait Bécsben, a Pázmáneumban végezte. Segédlelkészként Komáromban kezdte papi pályáját, de többek között volt az esztergomi érsek titkára és a pesti egyetem teológiai karának dékánja is. 1829 és 1847 között a zágrábi királyi akadémián a filozófia és a görög nyelv professzora, majd a horváth nemzeti párt képviselője a pozsonyi magyar országgyűlésben, ahol támogatta Ľudovít Štúrnak a javaslatait az anyanyelv újbóli bevezetésére az alapiskolákban és az istentiszteleteken. Habsburgokhoz hű politikus volt, 1846 és 1848 között Horvátország báni helytartója, a szabadságharc alatt Josip Jelačič bán híve, bizalmasa. Részt vett a Horvátország államjogi elrendezését előkészítő bécsi tárgyalásokan. A Honvédelmi Bizottmány honárulással vádolta meg, és  a püspök magyarországi egyházi javainak s bárminémü javadalmainak zár alá vételét rendelte el. Haulik részt vett a Matica Hrvatska megalapításában, fő támogatója volt a horvát nyelvű iskolahálózat megszervezésének. Gyakran idézett mondása: "Szlováknak születtem, de horvátként fogok meghalni." 1856-ban róla nevezték el az 1845-ben odatelepített katolikus svábok számára alapított bánáti települést, Haulikfalvát és annak templomát.  A Temesvártól 50 km-re levő település ma Perjámos (Periam, Perjamosch) része.

Haulík püspök emléktáblája

   Az érseki palota északi szárnya előtt kapott helyet 1731-ben Melczer szobrász alkotása a Szent József szobor, hálából a pestisjárvány elmúlásáért. A háromszög alapú alapzaton Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és Szt. Rókus domborművei láthatók, akiknek élete összefonódott a pestisjárványokkal. Az alap sarkain pedig Szt. Miklós, Borromei Szt. Károly és Alexandriai Szt. Katalin életnagyságú szobrai állnak. Az obeliszk csúcsán Szt. József  látható a gyermek Jézussal.

   Az egykori Oláh szeminárium épülete a Szent Miklós templom bejáratától pár méterre áll. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig idős papok otthonaként szolgált, sarkain szgrafittók láthatók, az ablakok keretei eredetiek. Az épület 1979-től a Könyvmúzeumnak ad otthont, de itt helyezték el a közeli Zvončínban (Harangfalva) született Wiliam Schiffer szobrász és éremkészítő alkotásainak állandó kiállítását is.