Rovásbetűk a kohófúvókán
Maradjunk még a X. század első felében, fontos írásemlékünk van ebből a korból: egy agyagból készült kohófúvókába nyomkodták bele kiégetés előtt a rovásbetűket. Bár csak négy vagy hat jel van rajta, azok az őskohók, amelyekhez ez a fúvóka tartozott bizonyítják, hogy műszakilag az akkori Európa legmagasabb szintjén álltunk.
A Somogy megyei Bodrog - Alsóbű területén Stamler Imre magyar-történelem szakos tanár, helytörténész kezdeményezte az őskohók utáni kutatást. Szervező munkája révén 1996-ban létrejött a Somogyfajszi Kohómúzeum és honfoglalás kori emlékhely, amelyet Fajsz fejedelem László Gyula régészprofesszor által festett alakja díszít.
A fúvókatöredék 6, 2 x 4, 2 cm-es és 1, 2 cm vastag. 1999. március 24-én az előkerült leletek mosásakor vette észre Berkesi Gyuláné Kiss Ágota a betűket, mivel ismerte és tanította is a rovásírást.
Berkesi Gyula tanár, rovásírás oktató szerint a felirat olvasata: ANYÓNAK PAPA. A megfejtés magyarázata, hogy a fúvókát tréfásan papának, a kohó kemence oldalát pedig, amelybe a fúvókát illesztették, anyónak nevezték.
Stamler Imre véleménye, hogy a fúvókán egy mágikus felajánlás van Lyónak, egy akkoriban szentként tisztelt személynek, aki Árpád fejedelem leszármazottja lehetett. Az ő papja rótta a fúvókára, amikor ünnepélyesen elkezdték a vasolvasztást az első kohóban.
Vékony Gábor régész, nyelvész csupán négy jelet ítél rovásbetűnek. Megfejtése: FÚNÁK, azaz fúnék, fújtatnék.
Még többen készítettek megfejtést, jómagam is több változatot, de ezekben bizonytalan vagyok, így itt nem közlöm.
Magyar Kálmán régész, aki szintén részt vett a kohók feltárásában, írta: „Hiszen nagyon lényeges éppen az, hogy az itt működő vasolvasztó műhely … kézművesei már a X. században ismerték és használták a székely-magyar rovásírást. Az is tény, hogy a fúvókára csak egy itteni ember véshette rá a feliratot… véleményem az, hogy ez a lelet az úgynevezett kettős honfoglalás kérdésköréhez is talán elvezethet.”
Forrás többek között: Turán folyóirat 2000 augusztus/szeptember.