A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 7. rész

Avarok írása

   László Gyula régészprofesszor mondta: „Két eset lehetséges: Vagy az avarok magyarul beszéltek, vagy mi most mind avarul beszélünk…”

   A hunok és avarok azonosságának alátámasztására sok forrásunk van. Ebből itt most csak három, Vértessy György gyűjteményéből (1989):

   Paulus Diaconus, VIII. századi longobárd szerzetes, történetíró: „a hunok, akiket avaroknak neveznek; hunok, akik avarok is …”

   Nagy Károly életrajzírója Einhard: „Az avarok, azaz hunok ellen viselt háború… nyolc év után végül is befejeződött…”

   A frank Szent Wandregisilius kolostor évkönyvében erről – a 877. évnél – a következő bejegyzést találjuk: „Lajos kapta meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az országát…”

   Avar kori rovásemlékeink közé tartozik többek között a Battonyai gyűrű, az ozorai fejedelem ezüstkorsója vagy a Budapesti Történeti Múzeumban látható agyagedényke.

   Méltán leghíresebb avar kori rovásemlékünk a Szarvasi Tűtartó. VII. vagy VIII. századi, kb. 60 rovásjelet hordoz. Rendkívüli jelentősége, hogy köznépi női sírból származik, tehát bizonyítéka népünk minden társadalmi rétegre kiterjedő írásbeliségének olyan korokban, amikor még Nagy Károly frank császár sem tudott írni-olvasni.

   A tűtartó 1983-ban 40-45 éves nő sírjából került elő. Juh lábszárcsontból készült, hossza: 61 és 68 mm, szélessége: 7,5 és 11 mm között van.

   A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban látható. 2002-ben a Nagyszentmiklósi Kinccsel együtt állították ki a Nemzeti Múzeumban. Ennek oka, hogy a betűik rokonságot mutatnak.

   A feliratot többen türk nyelven fejtették meg. Az első magyar nyelvű olvasatot Vékony Gábor régész-történész készítette. Ez bajelhárító varázs jellegű, a tű szúródjon az ártó szellembe és így hatástalanítsa.

   Jómagam is készítettem egy megfejtési kísérletet, szintén magyar nyelven, a magyar rovásírás hangértékeit használva. Ennek részletezése nem fér bele a cikk kereteibe, de olvasható az egész tanulmány a honlapunkon, ezen az elérhetőségen, a 71. oldalon.

   http://www.rovasirasforrai.hu/Letoltes/Mely-titku_JAV__MEK.pdf

A tűtartó négy oldalának mikroszkopikus vizsgálat előtti rajza.
/Magyar Tudomány, 1985/2. sz./