A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 13. rész

   A Homoródkarácsonyfalvi Felirat

   A XIII. században épült homoródkarácsonyfalvi unitárius templom rovásfeliratát Debreczeni László építész, művészettörténész fedezte fel 1937-ben. Szőke István egyetemi hallgató 1944-ben lerajzolta, lefényképezte, lenyomatot készített róla és elküldte Budapestre Németh Gyula nyelvésznek, aki ezeket közzétette. A rovásfeliratos kő az 1496-ban elkészült torony második szintjén egy lőrésablak szemöldökköveként szolgál. Eredetileg egy elbontott román kori kapu része volt.

   Az első sor hossza: 27 cm, második sor: 22 cm. A betűk magassága 4 és 9 cm közötti. A követ úgy helyezték be, hogy a betűk fejjel lefelé állnak. A megfejtésekből itt közlök hármat:

Csallány Dezső régész megfejtése:  

Első sor: HOMoRÓD-KaRÁCSON-FaLVIAK  MeND ŐK

Második sor: HuN SZÉKeLY ÍRÁSOK

Vékony Gábor régész, nyelvész  megfejtése:

Első sor: NeM HiSZeN NeKI                                         

Második sor: HiSZIK FIUT IK

Saját olvasatom:  

   2009-ben és 2010-ben is megtekintettük a rovásemléket Szakács Gáborral és barátainkkal. Sajnálatomra én csak néhány méter távolságból, mert nem merészkedtem közelebb, olyan veszélyes helyen van a toronyban.

Betűzésem:

Első sor: N  M  H  TÖS vagy TeS (összerovás)  kereszt  E vagy É, L NI  (összerovás)

Második sor: H  SZ L  LY I DV (összerovás) S G

Olvasatom:

Első sor: NeM  HiTÖS (vagy HiTeS) kereszt ÉLNI

Második sor: HiSZeL iLY  IDVeSéG

Értelme: Nem élhetsz hiteles keresztényként, (ha) ily (en) üdvösségekben hiszel.

   A kereszt a kereszténység fogalmát jelenti, világosan látszik, hogy nem betű. Az üdvösség és az üdvözítő szó a Czuczor-Fogarasi magyar nyelvi szótárban idvesség és idvezítő változatban is szerepel.

   A megfejtések azért különbözőek, mert a rovó a helytakarékosság miatt több magánhangzót kihagyott és összerovásokat is alkalmazott.

   A kő fényképét ifj. Forrai Márton, a rovástábláét Friedrich Klára készítette 2009-ben.