Összes cikk ebben a kategóriában  Összes cikk ebben a kategóriában
<<  30/170 >>

A farkasdi plébániatemplom

25.6.2021 14:33

   Dr. Bara Júlia művészettörténész

   A surányi és megyeri birtokokat Károlyi Sándor 1730-ban vásárolta meg 121 ezer aranyért Maximilian Ulrich von Kaunitz-Rietbergtől (*1679–†1746). A megyeri uradalomhoz tartozó Farkasd korábbi temploma – mely egy ideig a református gyülekezet használatában is volt – az 1724. évi árvíz alkalmával elpusztult.

   Néhány, a Károlyi család levéltárában fennmaradt levél szerint Károlyi Antal 1777-ben elhatározta, hogy új, katolikus templomot építtet Farkasdon és ennek helyét tisztjei javaslatára egy bizonyos „békességrontó” Szalai István telkén jelölte ki. Ezen egy jó állapotú ház is állt, amelyben Károlyi iskolát szeretett volna létesíteni. Templomépítésre ekkor nem került sor, iskola létesítéséről pedig nincsenek adataink.

   Szvetenay Antal surányi inspektor Károlyi Antalhoz, Surány, 1777. október 7.

   Farkasdon újonnan építendő sanctuariumnak exactor Didivics urammal az helyét nézvén alkalmatosabb helyet nem tanáltunk, mint ahol azon békesség rontó Szalai István háza és kertye vagyon, azért ha excellentiád amint már Pesten létélemkor alázatosan jelentettem( azon rossz embert kinek csak nem régentenis el követett rossz cselekedetének le írásával excellentiádat terhelni nem akarom:/ az helységben meg nem szenvedi, meg becsültetvén mester emberek által az házat belőle ki tiltom, és azon házba minthogy még jó és az épétésben semmit sem fog akadályozni, ha Excellentiád meg engedi, az pápista mester bé szállétom, mely által excellentiád cassájában semmi fogyatkozás sem fog lenni, mert tanáltam fundust amelybül azon censust, melyet fellyebb emlétett Szalai István ekkoráig esztendőkint fizetni szokott:/ duplán is ki telik.

   1777-ben azonban nem csak katolikus részről merült fel a templomépítés gondolata Farkasdon. Ugyancsak a családi levelezés világít rá arra, hogy a reformátusok – akik ebben az időszakban Kamocsára jártak istentiszteletre – „számos instantiát”, folyamodványt küldtek a Helytartótanácshoz, amelyben kérvényezték, hogy templomot, oratóriumot építhessenek. Igyekezetük, végül úgy, tűnt meghozta a kívánt sikert: 1778-ban pozitív válasz, „resolutio” érkezett az ügyben. Ezt azonban a birtok igazgatását ellátó Szvetenay Antal inspektornak egészen 1783-ig sikerült megakadályoznia. Ez derül ki az inspektor (józságigazgató) egyik 1783-ban Károlyinak írt leveléből, amelyben az ismét napirendre kerülő templomépítés kapcsán beszámol arról, hogy míg korábban különböző kifogásokkal sikerült megakadályoznia, hogy a reformátusok templomépítéshez kezdjenek, ez alkalommal valószínűleg nem fognak sikerülni „fáradozásai”, mivel az uralkodói „parancsolat” haladéktalan teljesítése miatt a vármegye még egy szolgabírót is a helyszínre küldött. A szóban forgó levél arról is informál, hogy miután a szolgabíró felolvasta a helyszínen a „Consilium” (azaz: Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum (Magyar Királyi Helytartótanács) határozatát, a gyülekezet hozzá fordult, hogy jelölje ki a templomuk helyét. Végül Károlyi az inspektor javaslatára egy, a településen kívüli,  korábban egy Dántsos nevű farkasdi lakos által birtokolt kert mellett döntött. A reformátusok hozzá is kezdtek az építkezéshez, torony nélküli oratóriumuk 1783–1785 között épült meg, melyhez 1808-ban tornyot is építettek.

   A katolikusok számára végül csak a 19. század elején épült templom. A templom főbejárata fölötti építési felirat szerint 1803-ban építette alapjaiból Waldstein–Wartenberg Erzsébet grófnő, Károlyi József (*1768–†1803) özvegye, plébániatemplomnak, Szent József tiszteletére. A templom titulusválasztása révén tehát a grófnő a nemsokkal korábban váratlanul elhunyt férjének állított emléket, a források pedig ezt még azzal is kiegészítik, hogy ezzel férje kívánságát is teljesítette, akinek ezen szándéka nem tudott teljesülni.

   Nem kizárt, hogy a templom – ismeretlen – tervrajzait Joseph Bittheuser (*1755–†1828), a Károlyi család uradalmi építésze készítette, aki 1814-ben tervrajzot készített a farkasdi plébánia épületéhez is. Neve kapcsolatba hozható az 1745-ben épült tótmegyeri plébániatemplom felújítási és átalakítási munkálataival is, amelyre szintén ezidőtájt, Waldstein–Wartenberg Erzsébet grófnő özvegységének idején, 1806-ban került sor. Emellett számos uradalmi épületet tervezett a környéken.

   A templomot a 19. század elején még zsindelytető fedte, és tornyában három harangot írnak össze, amelyek közül a két nagyobbat a grófnő készíttette.


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
Összes cikk ebben a kategóriában  Összes cikk ebben a kategóriában
<<  30/170 >>

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat
EGYETÉRTEK    Elutasítom