Mátyás, az igazságos

   „Egyszer egy királyfi mit gondolt magába? Fel kéne öltözni kocsisi ruhába…”

   Kisebb koromban a televízióban látott Mátyás király meséken nőttem. Bár a mesék rövidek, mindig tanulsággal végződtek. Élvezettel néztem a meséket, itt ismertem meg Mátyás királyt.

   Most, hogy már idősebb lettem, belegondolok, vajon az igazi Mátyás királyt ismertem-e meg. Mátyás nem született hercegnek. Édesapja az a híres Hunyadi János, aki megállította a török sereget Nádorfehérvárnál.  1446 és 1456 között az ország kormányzója a kiskorú V. Lászó király mellett. Mátyás 12 éves volt, mikor apja meghalt. László bátyjával együtt neves humanista tanítói voltak, köztük Vitéz János is. A Hunyadi fiúk nemcsak hadi tudományokban, hanem olasz mintára nyelvekben, kultúrában és jogi tudományokban is nagy műveltségre tettek szert. Mátyás jól tudott írni, és szeretett olvasni.  

   Édesapjuk halála után a király és a főurak csapdát állítottak a Hunyadi testvéreknek és meghívták őket Budára. Lászlót kivégzik, Mátyás pedig túsz lett. Így történt, hogy túszként Prágába került, és ott is maradt Podjebrád cseh király fogságában 1458-ig. Túszként elvinni egy fiatal fiút az otthonából! Elképzelhetetlen, hogyan élhette át a történteket az a gyermek, aki elvesztette édesapját és bátyját! Bizonyára ez a korai önállósodás tette keményebbé és erős akaratúvá. Ezek nélkül a tulajdonságok nélkül pedig biztosan nem lett volna olyan nagy uralkodó, hogy máig őt tartsuk a „nagy királyunk”-nak. És mit érezhetett az édesanyja? Talán Arany János szavai tükrözi a legjobban a Mátyás anyja c. versében:

“Szilágyi
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta.

Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:

„Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból.”

   És 1458 januárjában megérkezett Prágába kincsekkel jól megrakott szekerekkel a levél írója és kiváltotta a fiát. Az egyezség ára volt Podjebrád György lányának, Katalinnak a feleségül vétele is.  Februárban Mátyás Esztergomnál átkelt a Duna jegén és nem sokkal utána Budán a nemesség megválasztotta, kivivátozta Mátyást az ország királyává. Hunyadi Mátyás 15 éves fiatalember volt akkor. Hogyan lehetséges, hogy uralkodásában megbíztak? Én egyik iskolatársamra sem bíznék rá egy országot! Vagy talán éppen a fiatalsága és tapasztalatlasága miatt válsztották meg? Talán abban bíztak, hogy ugyanúgy irányíthatják majd mint az előző kiskorú királyt?

   Valószínűleg nagyot csalódtak, akik így gondolták. Mátyás, amíg otthon nevelkedett, láthatta édesanyjától, hogyan kell birtokokat igazgatni, számadást vezetni, emberekkel bánni. És jó példát látott, mert Szilágyi Erzsébet keze alatt egyre növekedett a Hunyadi birtok. Zsenge korában pedig már kamarás volt a királyi udvarban, tehát az ország ügyeinek folyását is látta. Arról nem beszélve, hogy prágai tartózkodása idején a cseh főváros a humanista műveltség központja volt. A fiatal Mátyás pedig nagyon szeretett olvasni, latinul is. Csehül is jól megtanult, és ennek egyszer az életét is köszönhette. Legalábbis egy monda arról szól, hogy a király szegény ember öltözetében a cseh katonák kezére került, és csak nehezen tudta magát kimenteni.

   Mátyás uralkodása alatt felvirágzott és megerősödött az ország.

   1463-ban Vitéz János hosszas tárgyalásai eredményeképpen aláírták  III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 ezer aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, és 1464. március 29-én Székesfehérvárott szabályszerűen megkoronázták őt és Mathias Rex uralkodói nevet kapta.

   Miért kapta Mátyás az igazságos jelzőt?

   Valószínűleg ennek is több oka van, mint általában a sok más dolognak.

   Mátyás uralkodása első időszakában a saját hatalmának megerősítése volt a legfontosabb, és ezt a főurak körében különböző adományokkal, tisztségek és birtokok újraosztásával tudta elérni. Aki pedig kap valamit, azt mindig igazságosnak érzi.

   A kincstári bevételeket a sókereskedelem kizárólagos királyi jogának elrendelése és a pénzverdék felügyelete biztosította. Igazságosan nem jutott haszon másnak, csak a király kincstárának.

   Bizonyos jogokat biztosított a szélesebb köznépnek, a városi polgárságnak és az egytelkes parasztoknak. Igazságos, hogy többeknek jutott a jogból.

   Királyi kincstári adót fizettek azok is, akik eddig adómentességet élveztek.

   Országjárásai során a főurak által elkövetett kirívó igazságtalanságokat igyekezett orvosolni, ez a tevékenysége lett az „igazságos Mátyás királyról” szóló legendák reális magva.

   Több, mint két tucat országgyűlést tartott uralkodása során, amelyek arra nagyon jók voltak, hogy a rendek elégedetlenségét lecsillapítsák. Ez is az igazságosság látszatát kelti.

   Viszont igazságtalannak érzem, hogy a legszegényebb réteg adóterheit a hatszorosára emelte.

   Hogy mégis igazságosként maradt fenn a köztudatban, ahhoz valószínűleg az is hozzájárult, hogy utánna sokkal rosszabb  történelmi időszak következett. A török hódoltság idején jó volt visszaemlékezni, és erőt meríteni a NAGY és IGAZSÁGOS király emlékezetéből.

   Miért volt szüksége ennyi pénzre?

   Az állandó fenyegetettség a törökök  felől arra késztette Mátyás királyt, hogy szervezzen egy jól működő hadsereget. A híres Fekete sereg finanszírozása felemésztette a bevételek felét. Magyarországon ugyanis 10 000 könnyűlovas egy évi zsoldja 360 000, 5000 gyalogosé 120 000 forint volt.

   A másik lehtőség, amelyre sokat költhetett, az a palota felújítása és vitele. Mátyás ugyanis 1474 decemberében feleségül vette a nápolyi Aragóniai Beatrixet, és a szépséges királyné megváltoztatta az udvart. Az akkor még magyar kultúrájú udvarban fellobbant az olasz reneszánsz. Udvarába nem csak számos olasz humanistát, hanem természettudósokat, művészeket is meghívott. Könyvtára, a Bibliotheca Corviniana gyűjteménye messze földön híres volt.

   Az egyik monda szerint a könyvtárában elcsípett egy sihedertr, amint egy könyv borítóját letépte és el karta lopni. Így szólt hozzá: - Fiam! Te letépted ennek a könyvneka tábláját, hogy néhány ezüstért eladd, pedig a könyv igazi értéke az, ami bele van írva. A díszes kötés csak őrzi ezt az értéket, a tudósok és az írók gondolatait.

   Nem engedte megbüntetni a fiút. Elég büntetés az neki, hogy egész életét a tudatlanság sötétségébenkell leélnie.

   Elmélkedésem végén újra felteszem a kérdést, miért csak Mátyás királyról születtek ilyen szép mesék. Biztosan megvan az alapjuk, és a mondák nem hiába keletkeztek. Maradjon meg bennünk az, amire meséiben tanít minket: soha ne féljünk kiállni az igazságért. A többit pedig hagyjuk meg a történészeknek.

   Hadd fejezzem be írásomat egy vers befejező soraival:

   Királyok közt voltál hatalmas,

   És nagy ügyekben diadalmas,

   Néped körében bizodalmas,

   Légy  Úristennél immár nyugodalmas.

(Emlékdal Mátyás király halálára)

Forrás:

Závodszky Géza: Magyar mondák, magyar történetek